Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 5. (Budapest, 2005)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Ságvári György: Tárgyiasult emlékezet - emlékművek, múzeumok a nagy háborúról
Sidló Ferenc részvételével, új helyet is találtak neki a Ludovika Akadémia előtt. A szobor új helyén túlélte a második világháborút, és még 1955-ben megemlíti Létező szoborként egy budapesti útikalauz. A szobor feje ma a Kiscelli Múzeumban, a többi rész törmelékei a Hadtörténeti Múzeumban találhatóak. „Szabadon álló hadiemlékek, katonasírok, emléktáblák és emléklapok" - a háború emlékeztetői ... „sóskúti kőből, haraszti kőből, műkőből, esetleg ruszkicai márványból vagy vörös márványból, kerítéssel, vagy anélkül, az emléktáblák kovácsoltvasból" - íme a választék anyagban (és látványban) a Hősök emlékét megörökítő országos bizottság egyik 1916-os kiadványából. 23 A háborús emlékezési és „kegyeleti (művészeti) ipar", amelynek az ilyen és ehhez, hasonló kiadványok mintegy az intézményesítését és művészeti hitelesítést biztosították, Magvarországon (és a hadviselő felek mindegyikénél) a harccselekmények elhúzódására reagálva már az első háborús őszön megindult. A hazai országos művészeti egyesületek közül elsőként 1914 novemberében a Magyar iparművészeti Társulat hirdetett pályázatot háborús emlékek, emlékművek létrehozására. 273 pályamű érkezett be a felhívásra - érdektelen, semmitmondó tervek, amint azt korabeli értékelések megállapították. A pályázatot sikertelennek nyilvánították. A második kiírás (1915-ben) hadi emléktáblákra illetve szabadon álló hősi emlékművekre szólt. Ez sikeresebb - 170 beérkezett pályamű, díjakkal, megvásárolt tervekkel. 24 Közben a megemlékezések koordinálására, némi paradoxonnak az „áldozatok érdekvédelmére", megalakult a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság" (IIEMOB). Kezdeményezett, pályázatokat hirdetett, szinte presszió alatt tartotta a művészeti szövetségeket, egyesületeket, hogy azok saját hatáskörben emlékműveket terveztessenek, később már katalógusokat is adott ki, árajánlatokkal segítette az emlékművek beszerzését, forgalmazását. 25 Ugyancsak 1915-ben hirdettette meg pályázatát az Építőművész Szövetség „Isten kardja, hősök emléke" címmel. A tervek központi eleme az „Isten kardja" szimbólum, amely valójában Attila hun nagyfejedelem fegyvere, 1 Ierczcg Ferenc értelmezésében: Isten kardja, a földből kinövő penge ... a hadak istenének fegyvere volt, amely a turáni pusztaság talajából nőtt ki, és viselőjét a világ urává tette." 26 A pályázatra beérkezett művek elsősorban építészeti jellegűek voltak, amelyeket a katalógushoz a szövetség nevében előszót író Spiegel József tipizálása szerint két alaptípust képviseltek: a panteon-, illetve az. áldozóhely 23 Szabadon álló hadiemlékek, katonasírok, emléktáblák és emléklapok. I. sorozat, Budapest, 1916, Ilomyánszky Viktor es. és kir udvari könyvnyomdája,. A katalógus összegyűjtötte a hazai művészeti egyesületek (Magyar Képzőművészek egyesülete, Országos Magyar Iparművészeti Társulat, Magyar Mérnök- és Építész. Egylet, Magyar Építőművészek Szövetsége) korábbi pályázataira beküldött müveket. A 85 „pályaművet" tartalmazó, árjegyzékkel is ellátott kiadvány (ajánló katalógus) érdekes lenyomata a háború első két éve társadalmi közérzetének, kegyeleti, propaganda- s nem utolsósorban háborús üzleti mechanizmusának. 24 A pályázatokról és a körülményeiről összefoglalást ad: NAGY I, 1985. 25 A IIEMOB elnöke Lukács György, tagjai politikusok, művészek, katonák, hivatalnokok, valójában lefedve a háborús társadalom keresztmetszetét: többek között, Bárczy István pol garnie ster, az építészek közül Alpár Ignác. Málnai Gyula, Pogány Móric, Györgyi Dénes, Vágó József, a szobrászok közül Kallós Ede, Teles Ede, Róna József, Ligeti Miklós, az író Herczeg Ferenc, mellesleg országgyűlési képviselő, és olyan „művész-hivatalnokok", mint Kertész. K. Róbert, Sváb Gyula. A Bizottság a háború után is folytatta tevékenységét. 26 A pályázat katalógusa a rákövetkező évben jelent meg: Isten kardja - hősök emléke (Bev. Herczeg Ferenc, Herczeg Ferenc a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság" egyetlen író tagjaként gyakran hallatta hangját, nevel adta a felhívásokhoz, pályázati katalógus előszavához. A háborút a modern magyar állameszme „gazdagon buzgó forrásának" tekinti - amint írja - „hiszen a most folyó háborúban az ország összes nép fajai hü egyetértésben és áldozatkészségben versenyezve harcolnak a magyar birodalom életéért és a jövő nagyságáért". (Szabadon álló hadiemlékek, katonasírok. Előszó)
