Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

hogy a székházak, intézmények a maguk által építtetett City-beli bérházaikban gyakran biztosítottak reprezentatív lakást vezető beosztású tisztviselőiknek vagy más pénzintézetek vezetőinek.

67 A Gresham-palota egykori lakói között találjuk pl. Feld Salamont, a Társaság nyugdíjas igazgatóját és dr. Rosenberg Gyulát, aki jogi képviselőjük volt.

68 Életkor szerint a 36-55 év közötti korosztály a domináns, 20%-os aránnyal.

69 A lakásmobilitás viszonylagos intenzitását - főként a század eleji bérház-lakó középosztály körében - nemcsak szakirodalmi adatok valószínűsítik;

70 megerősítik ezt az 1910. Választói névjegyzék és az 1907. évi Budapesti Czím és Lakjegyzék összevetéséből származó adatok is.

71 Megfigyelhető, hogy a mobilitás az esetek nagy százalékában egyetlen kerület, esetleg városrész határain belülre korlátozódik. A lakás és a munkahely térbeli egybeesésére való törekvés, mely korszakos jelenség, nemcsak a banki-kereskedelmi szférában vezető pozíciót betöltők (a City-ben egész kis közösséget alkotók) csoportjára vonatkozik, hanem a szabadfoglalkozású értelmiség képviselőinél is gyakori - ahogy ezt a Gresham esetében is láthatjuk. Ebből a rétegből a Greshampalotában laktak az Adria Biztosító, a Hitelbank s egyéb bankok és takarékpénztárak vezérigazgatói, a Klotild Vegyipari Gyár igazgatója, továbbá egy közelebbről meg nem nevezett „tőkés", egy tőzsdeügynök, egy mérnök, egy orvos s két ügyvéd. Rajtuk kívül a Gresham lakóközösségében a politikai és szellemi elit tagjai is képviseltették magukat, mint pl. Kossuth Ferenc (Kossuth Lajos fia) kereskedelmi miniszter, Korányi Frigyes báró miniszteri titkár - ők 1907 óta voltak az épület lakói . Dr. Burg Hugó és dr. Fenyő Miksa (a Nyugat irodalmi folyóirat mecénása) képviselték az ügyvédek csoportját, Nádor Pál építész révén a reál értelmiség is jelen volt.

72 A ház társadalmi rétegezettsége tehát kétségtelenül „felülreprezentált"-nak nevezhető.

73 Laktak itt ugyanakkor kisebb számban szabók, egy ékszerész, egy vendéglős (akinek vendéglője az épületben volt), fodrász, cipész és szénügynök is. A fennmaradt épület-alaprajzok

74 szerint a Gresham-palotában a szolgálati lakásokon kívül 1907-ben 36 lakás volt. Ebből kettő

75 a főhomlokzat I. és II. emeletén irodákká átalakított területként funkcionált (a lakások tipikus szobasora kiválóan megfelelt irodák céljára is). A fennmaradó 34 lakás a következőképpen helyezhető el: 7-7 lakás az I. és II. emeleten, 8 lakás a III. emeleten, 12 kisebb pedig a IV. emeleten. Minden szinten voltak 67 „a háztulajdonos kiléte meghatározó tényezőként hatott a lipótvárosi társadalom térbeli szerveződésére.'" NAGY Á. 2004. 6. p. 68 MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 71. p. 69 MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 73-75. pp. - A felsorolt arányok a későbbiekben némiképpen változnak: 1935-re a tőkés, iparos, kereskedő csoport aránya csökken, míg a humán értelmiségieké - ezen pályák presztízsének növekedése folytán - erősen növekedő tendenciát mutat. Igazán reprezentatív adatokkal a lakasokra vonatkozóan majd csak az 1941. évi összeírás szolgál. A változási folyamatokat tehát ezen forráscsoport alapján nem tudjuk tendenciózusan végigkövetni. 70 GYÁNI G. 1992. 55. p. Lásd még PETERDI V. 2002. 1 17-177. pp. 71 Birly Béla mérnök 1907-ben még az V. Vigadó u. 1/3-ban lakott, dr. Burg Ottó ügyvéd az V. Erzsébet tér 1ben, dr. Fenyő Miksa ügyvéd a II. ker. Tudor u. 6-ban, Guttmann Adám kereskedő az V. Szabadság tér 2-ben, Sebestyén Henrik bizt. társ. hiv. az V. Vécsey u. 5-ben, Szabó Emil kereskedő a VI. Csengcry u. 76-ban, Urbán Samu Lipót szénügynök a VI. Felső erdősor 17-ben, dr. Vas Frigyes orvos a V. Aulich u. 7-ben, Weisz Lajos borkereskedő a VI. Szerecsen u. 15-ben. 72 BFL IV. 1405 Bp. Szfőv. Bizotts. Közp. Választmányának Iratai 1875-1944, 1909. évi összeírás alapján. 73 A Lipótvárosban nem ritka a budapesti népesség-megoszláshoz képest átlagot meghaladó társadalmi kategóriaszint. A Nagy Ágnes kutatásaiban kiemelt jelentőséggel bíró V. Nádor u. 5. számú ház is hasonló kvalitásokkal rendelkezik. NAGY Á. 2004. 1-2. pp. 74 BOR F-DÁVID F. 1999. 75 Az adatok ellentmondásosak: a tervrajzok alapján a Gresham-udvar II. emelet 3. számú lakására egyértelmüsíthetők az irodahelyiség-funkciók: a későbbi korszakok házhasználati adatai alapján is béreltek itt irodákat. A Mányai-Szelke történész páros kutatásai szerint viszont az I. emelet 3. számú lakás területén voltak a Gresham Társaság irodái. MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 4L p.