Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Peterdi Vera: A Gresham-palota lakáscsempéi a Magyar Nemzeti Múzeum kerámia gyűjteményében

többszáz négyzetméteres luxuslakások, 7-10 szobával. A többi lakás alapterülete is nagy volt, a szobák mérete és a sok mellékhelyiség miatt maga a helyiségszám is magas volt. Bár a lakásokat pontosan valóban nem tudjuk beazonosítani, némi támpontot ad az épület utcaszakaszok szerinti megnevezése. Megkönnyíti a dolgunkat az is, hogy a mereteik miatt viszonylag kevés lakás volt az épületben. Mivel a Ferencz József tér felöl számozódó épületrészben a házszerkezet jellegéből adódóan emeletenként csak l-l nagy lakás volt (a másik, ún. „zsáklakás" a sarokba szorulva az udvari kislakások kategóriáját képviselte a maga két szobájával,

76 s ebből is mindössze négy volt), a lakások zöme a Zrínyi és a Mérleg utcai szárnyakra esett. Közülük a két utcára néző saroklakások voltak a legnagyobbak. Ezek egyikét lakta Kossuth Ferenc, stílusosan az egyik Kossuth-udvari lakást (IL em.2.).

77 Még egy bérlemény lakóját ismerjük pontosan: a Mérleg u. 4. II. emelet 8-ét, ahol dr. Burg Hugó ügyvéd lakott négyfős családjával.

78 A Ferencz József téri nagy lakások lakói valószínűleg a felső középosztály béli családokból kerültek ki; a 2-3 szobás lakásokat pedig nyilván a kisiparos, kiskereskedő családok foglalták el. Az enteriőrök térszerkezete jól leolvasható az alaprajzokról: a 20. századi tervrajzokon rendszerint már pontos funkció-megjelöléssel vannak jelen a legalapvetőbb szobák (háló, ebédlő, szalon) építészek általi behatárolásai.

79 A szobák korábbi soros elrendezése a szecessziós térszerkezet előírásai szerint némiképp variálódik: az utcai szobasor megmarad, de az udvari szobákkal együtt nagyrészt már a jókora méretű előszobából, illetve az ezekhez kapcsolódó hosszú átjárókból nyílnak. A tágas ebédlő pedig legtöbbször az udvari frontra kerül. A háló rendszerint a zsákszoba, amely a lakás gazdasági egységeihez kapcsolódó fürdőszobával van - korszerűen - közvetlen összeköttetésben. A legtöbb szoba hatalmas méretű, nagy belmagasságú, de különösen impozáns a szalonok és az ebédlök mérete. A helyiségeket fehérre festett ajtók

80 és tolóajtók (!) választották el egymástól. Minden lakásban kandalló volt. A szobák parkettázottak, a mennyezetet stukkók díszítették. A mellékhelyiségek rendszere ugyancsak differenciált volt: a konyha, kamra, egy vagy két cselédszoba

81 mellett mindenütt alakítottak ki fürdőszobát és külön wc-t is. Korszakos sajátosság, hogy a modern városi lakásokban a mellékhelyiségek a lakás alapterületén belül egyre nagyobb helyet foglalnak el, gyakran még a reprezentatív terek rovására is. (Ez utóbbi természetesen a Greshamre, és a többi előkelő (villa-) lakásra nem jellemző.) A szecessziós stílusegység jegyében az erősen felértékelődött intim szféra ezen tereit is igen gondosan tervezték meg: az esztétikum a mindennapoknak is keretet adott. A berendezés mindenütt praktikus, a helyiségek korszerűen felszereltek voltak.

82 A gyakorlatiasság ugyancsak a szecesszió, a megújult, már korántsem puritán polgári mentalitás velejárója, csakúgy, mint a higiénia és a célszerűség. 76 A századfordulós/század eleji bérházakban rendszerint ennél jóval magasabb volt az udvari lakások aránya. 77 MÁNYAI CS.-SZELKE L. 2003. 87. p. 78 Emelet-ajtó száma az 1941. évi népszámlálás adataiból azonosítható, mert özvegye még akkor is ott lakott MÁNYÁI CS.-SZELKE L. 2003. 77. p. 79 Az európai színvonalhoz és a szecessziós stílusirányzat elvárásaihoz igazodva az építészek maguk határolták be a lakás térbeli elhelyezését a reprezentáció és az intimitás korabeli szerepeinek megfelelően. 80 Ez is szecessziós sajátosság, korábban a biedermeier jellemzője volt. A historizmus időszakában a barnára festett/pácolt ajtó- és ablakkeret dívott. 8 î A nagy lakásokhoz minden esetben két cselédszoba tartozott. 82 A kényelem és a komfortosság „a szecesszió egyik titkos, a vállalkozói polgárság létformájából fakadó vitális szükséglete volt. Hiányzik azonban a személyesség, az individualizmus igénye. Uniformizáló jellegű marad c berendezés, elemeinek együttesében... az új konvenció...egészének uralma a legdöntőbb... Összhatásában ezért nem is annyira egy család vitális környezetének tűnik, hanem inkább egy jól sikerült szállodai appartement-nek." KISS E. 1984. 257. p.