Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Tóth István: A magyarországi szlovákok politikai és politikai jellegű szerveződései (1900-1948)

1922-ben a nemzetiségi mozgalmat ugyan még nem észlelték a hatóságok, ám mivel nagy megütközést keltett Tótkomlóson a szülőkben, hogy gyermekeiket az iskolában, vizsga alkalmával magyarul kérdezték és ugyanígy várták a választ, azt állapították meg, hogy „a tót nemzeti irányzat a lakosság egy részénél még megvan." Szarvason, Mezőberényben, Békéscsabán nem észleltek a hatóságok „pánszláv" mozgalmat.

19 A „... forradalmi jelszavak, valamint a békeszerződésekben a nemzeti kisebbségekre vonatkozólag foglalt határozmányok hatása alatt a régi szokásokba való belenyugvást bizonyos fokozottabb igények váltották fel, főleg az iskolák tanítási nyelve tekintetében."

20 A hatóságok az egyházat és az iskolát tartották a nemzetiségi mozgalom utánpótlás-nevelő bázisának, jogosan. 1924-ben és azt követően élénken foglalkoztak a Délkelet-Alföld szlovákságával a helyi és az országos sajtóban,

21 s a közigazgatás emberei is a „pánszláv" agitáció, ill. mozgalom észlelését, létezését tudakolták. Ugyanis a 20-as évek elején még kölcsönösségi alapon folytak a tárgyalások Magyarország és Csehszlovákia között a nemzetiségeknek biztosítandó jogokat illetően. Ám ezek 1921 őszére végleg elakadtak. Ezzel ellentétben mégis reményt keltő volt az 1923-as év, amely során létrehozták az A.B.C. típusú nemzetiségi iskolarendszert. A várvavárt rendelet azonban csak az asszimiláció lehetőségét biztosította. Tehát a félbemaradt tárgyalások negatív következményei kézzelfoghatóvá váltak. A kisebbségi művelődés terén állandósultak a nehézségek. Egyetértünk Szarka László azon véleményével, miszerint - „a két ország kapcsolataiban a közeledés egyik tényezőjét, alapelemét (ti. a kisebbségügyet) az egész két világháború közti periódusra kiiktatta"

22 A hazai szlovákság aktivitásánál mindig figyelembe kell vennünk, hogy milyen a két ország kapcsolata az adott időszakban. A húszas évek vége a csehszlovák-magyar gazdasági tárgyalások ideje. Ezért derűlátóbb az alföldi szlovákok magatartása, s ezért aktívabbak közös kereskedelmi vállalatok alapításának kezdeményezésében. Az aktivitás persze abból is fakadhatott, hogy a húszas évek vegére alakult ki a kellő tapasztalatú és létszámú szlovák csoport és elérkezettnek látták a nyílt színrelépést. Ám ezek a színrelépések már erőtlenek voltak. A rendőri és közigazgatási szervek ennek ellenére a terjedő pánszlávizmusról, mint veszélyes politikai mozgalomról fogalmaztak jelentéseket. A szlovák nemzetiségi mozgalom kezdeményezéseire a hatóságok 1927-ben figyeltek fel Tótkomlós, Medgyesegyháza, Békéscsaba vidékén. A környék lakosságának 85%-a szlovák anyanyelvű volt, akik ragaszkodtak nemzetiségükhöz.

2j A hatóságok széles körű nyomozást indítottak el. Kezdetben Szák György békéscsabai lakosra vonatkoznak a detektívek által gyűjtött adatok, majd Medgyesegyházán Kesjar banktisztviselő és a tótkomlósi dr. Buda magánorvos is megfigyelés alá került. A vád az volt, hogy élénk összeköttetésben vannak a csehszlovák hatóságokkal. 1928 novemberében Szák valóban Árvaváralján tartózkodott, s hazatérése után Békés, Mezöbcrény és Szarvas térségében figyelték felbukkanását.

24 Ám nem csupán az említett személyeket tartották számon, hanem Pluhár Mihály és Dorkovics Mihály békéscsabai lakosokat is, akikről megállapították, hogy többször felkeresték a környékbeli szlovák községeket, ahol agitációt fejtettek ki.

2:> Az agitáció milyen19 BmL. Békés vármegye főispánjának iratai 684/1922. 20 BmL. Békés vármegye főispánjának iratai 1180=1922. 21 Békésmegyei Közlöny 1924. augusztus 9. 3. p - Békéscsaba mint feltétel egy cseh miniszteri rendeletben. Békesmegyei Közlöny 1928. november 28. 7. p. Nagy cikksorozat Békéscsabáról egy külföldi lapban. Lgy prágai .magyar újságíró interjút készített Békéscsaba néhány vezető gazdájával. 22 SZARKA L. 1988. 52-53. pp. 23 BELL LR B. 1973. 628. p. 24 BmL. Tótkomlós községi elnök ir. - 67/1928 Mezöbcrény nagyközség bizalmas iratai - 32 biz./. 1928. 25 Bml. Mezőberény nagyközség bizalmas iratai - 37 biz./l930.