Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Tóth István: A magyarországi szlovákok politikai és politikai jellegű szerveződései (1900-1948)

ségére a jelentések nem tértek ki. A megfigyeltetés nem mindenkor járt eredménnyel, mivel 1931-ben - néhány hónappal később - a jelentések nemlegesek. Ezután minden nemzetiségi aktivista lakóhelyén túli mozgását éberen figyelték, sőt akadályozták. Nemzetvédelmi szempontokra hivatkozva megvonták Benyó András, Sovány Márton és Orbán Pál tótkomlósi lakosok útlevelét, akik Csehszlovákiába kívánták küldeni fiaikat taníttatni. A szélesebb körű vizsgálat eredményeként egy névjegyzéket is összeállítottak a nemzetiségi szempontból „legveszélyesebb'

1 emberekről. Az említett Benyó Andráson kívül nyilvántartásba került Vajda Endre és Szokol István szabó is. Róluk biztosan tudták, hogy összeköttetésben álltak a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanáccsal. Az alapos puhatolózás eredményeként 1933-ra még több emberről tudták, hogy aktív nemzetiségi szervező. Ilyenek Tótkomlósról Korim György, Lehoczki László, Lehoczki István, Paulik István, Paulik Pál, Francisci Mihály. Mindegyikük szerepelt az államrendészeti zsebkönyv nyilvántartó részében mint nemzetiségi agitátor.

26 1934-rc újabb szervezők kerültek nyilvántartásba, így Paulik Dániel csizmadia, Tomka Judit háztartásbeli - „tót műkedvelő rendező", - Meleg Mátyás, Maiiga János. A hatóságok Csehszlovákiába mindennemű utazást megakadályoztak 1936-ban, mert tudomásukra jutott, hogy a Matica Slovcnska szlovák nyelvtanfolyamot tart, amelyre Békés vármegyéből is többen szándékoztak utazni. Az utasítás az volt, hogy „ha ilyet észlelnek, az útlevelet megfelelő politikamentes indoklással ne véleményezzék."

27 A nemzetiségi mozgalom jobbára Tótkomlóson, Medgyesegyházán, Békéscsabán összpontosult - ami nem jelenti azt, hogy akár Pitvaros vagy Nagybánhegyes kimaradna hatása alól. Mezőberényből viszont az 1938-as és 1939-es évre a jelentések teljes „szélcsendet" jeleztek, ami az ismert külpolitikai események miatt meglepő. Mindennemű propaganda és mozgalom elült.

28 Békéscsabán azonban már 1931-ben Szák György és Knyihár János drogériaüzletében házkutatás során Szlovákiában készült propaganda-plakátot foglaltak le.

29 Ugyancsak a „pánszláv" eszme terjesztése fészkének tartották Baukó György 1929-ben Békéscsabán nyitott könyvkereskedését. Ez a fióküzlet közvetlenül a liptószentmiklósi „Tranoscius" szlovák könyvkiadóhoz kapcsolódott. A nyomozás azt is kiderítette, hogy kérdőívek kitöltésével és azok továbbításával információkat adott a könyvkiadó központjának, amelyek felhasználhatók voltak a politikai propaganda eszközeként is.

30 A Magyarság c. lap 1930-ban igen jónak ítélte a magyarországi nemzetiségek, szlovákok helyzetét. Nem érti, miért van szükségük külföldi sajtóra, könyvekre, szinte felháborítónak tartja, hogy Békéscsabán két könyvkereskedés is van: a Baukó-féle és az Evangélikus Egyházi Könyvkereskedés.

31 A harmincas évek első fele a belpolitikában sajátos helyzet, hiszen közel egy évtizedes bethleni konszolidáció kezdett mcgbomlani több kormányváltozás követte. Egyben Csehszlovákia és Magyarország között folyamatos a kölcsönös vádaskodás a kisebbségi kérdésben. Valójában a megegyezésnek nagyon kevés alapja volt, hiányzott a kompromisszumra való törekvés és akarat mindkét oldalról. Ugyanakkor bátrabb és határozottabb irányt vett az alföldi szlovákok mozgalma. Minden valószínűség szerint elősegítette a helyi törvényhatóságon belül megalakuló Ellenzéki Szövetség létrejötte. Ennek célja természete26 BmL. Tótkomlós község elnöki ir. - 60/1928, 2/1928, 52/1828, 53/1928, 55/1928, 15/1933, 19/1933. 27 BmL. Tótkomlós község elnöki ir. -46/1933, 35/1934, 10/1933, 91/1934. 39/1936. 28 BmL. - Mezöbcrény nagyközség bizalmas iratai - 34/1938, 22/1939, 21/1931. 29 BmL. - Mezöbcrény nagyközség bizalmas iratai 21/1931. 30 Kulturális aktivisták 1946-ban kitöltött nyilvántartó lapjai. Baukó György személyi lapja. BmL. - Mezöbcrény nagyközség bizalmas iratai - 135/1941, 10—

Î9/1931 -es irat. Munkácsy Mihály Múzeum Történeti Gyűjteménye. Szekerka .1. hagyatéka. 31 Magyarság, 1930. október 10. 2-3. pp. lvánkáék megfizetett agitátorokkal akarják fellázítani a békési tótokat.