Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
VI. Könyv- és folyóiratszemle - 2000 év a Duna mentén. 2000 Jahre entlung der Donau. (Veres László)
nemcsak a Duna és mellékfolyói, hanem a Tisza, a Bodrog, a Prut és az Inn térségében is egyeduralkodó szerepet töltött be a szállítás, a közlekedés és a gőzhajózással összefüggésben álló bányászati tevékenység terén. Huszár Zoltán példamutató elméleti és módszertani felkészültséggel írt tanulmányának lényegi mondanivalója ugyan a DGT integrációs szerepének hangsúlyozása, de valójában a feldolgozás ennél jóval több, hiszen a társaság virágkora utáni utóéletét is szemléletesen példázza. Ormos Mária „A mezőgazdaság válsága és a dunai államok az 1920-1930-as években" című tanulmánya részletesen elemzi azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek a mezőgazdasági termelés kezdeti fellendülése után a válság elmélyüléséhez vezettek. Az I. világháború után a Duna menti országok mezőgazdasági termelő és mezőgazdasági behozatalra szoruló csoportjai között éles határvonal húzódott. A különböző okok miatt versenyképtelen agrár országok helyzetén az összefogás, az integráció változtathatott volna kedvezően. A politikai ellentétek fölé kerekedő kölcsönös gazdasági érdekek érvényesülését, a dunai agrár államok összefogását a német-olasz nagyhatalmi érdekek akadályozták meg. Az 1930-as évek közepétől a válságból való kiút lehetőségével csábított a politikai okokból irányt váltó német gazdaságpolitika : v lémetország ipari termékei kihelyezése ellenében jelentős agrárfelvásárlást helyezett kilátásba, ami végeredményben a dunai agrárállamok gazdasági és politikai alávetettségét eredményezte. Tilkovszky Lóránt „A nemzetiséin identitás megőrizh:tőségének problémái Magyarországon a 20. században" című feldolgozása a korábban említett történeti írásokkal szemben jóval kisebb terjedelmű és csupán a 20. századi nemzetiségi politika leglényegesebb csomópontjainak megragadására szorítkozik. Ez nyilvánvalóan annak a következménye, hogy a szerző előadásának eredeti anyagát közli, nem pedig annak tanulmányba szerkesztett, kiegészített és jegyzetelt változatát. A vázlatosság miatt a publikáció elsősorban és kizárólag gondolatébresztő.
