Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - 2000 év a Duna mentén. 2000 Jahre entlung der Donau. (Veres László)

2000 év a Duna mentén 2000 Jahre entlung der Donau Szerk.: Huszár Zoltán - Vándor Andrea - Walterné Müller Judit Pécs, 2003. 440 p. Veres László E cím olvasható annak a terjedelmes, jó kiállású kötetnek a borítóján, amelyet a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága 2003-ban Pécsett megjelentetett. Azonban a belső borítón közölt információk jóval közelebb visznek bennünket a mű konkrét tartalmához, mondanivalójához; kiderül, hogy a kiadvány a „Fejezetek a Duna-medence történetéből" című nemzetközi tudományos konferencia előadásainak, tanulmányainak és pódium-beszélgetéseinek anyagát tartalmazza - a magyar mellett németül is. A tanulmánykötet igazi, valódi tartalmának megfelelő címe pedig „2000 év a Duna mentén. A közös múltból a közös EU jövőbe". A pécsi Janus Pannonius Múzeum földrajzi helyzetét jól kihasználva évtizedek óta szoros kapcsolatot tart a szomszédos országok múzeumaival. Az együttműködő, baráti viszonyban levő szakemberek körében az 1990-es évek elején, a közép-kelet-európai rendszerváltás idején merült fel a gondolat: a múlt és a jelen komplex vizsgálatával kellene hozzájárulni a Duna-medence népeinek jövőbeni tartós együttműködéséhez. 2002. május 16-19. között Pécsett vált valóra a közel egy évtizede érlelődő gondolat. 6 ország 26 neves szakemberének előadásához, a közös múlt egy-egy szegmentjének bemutatásához a jelen és a jövő kérdésköreivel foglalkozó pódiumbeszélgetés csatlakozott. Ezek során az érintett országok közéleti szereplői a kulturális, tudományos és oktatási kapcsolatok fejlesztéséről, főként a várható EU-s hatásokról, valamint a kisebbségek magyarországi helyzetéről konzultáltak. A jól, áttekinthetően szerkesztett és gazdagon illusztrált kétnyelvű kötet történészmuzeológusok számára fontos, érdemi fejezetét a Duna-medence népeinek múltjával foglalkozó tanulmányok képezik. Szám szerint 5 írást sorakoztathatunk fel. Ózor Ágnes „Újvidék városfejlődésének közép-európai multikulturális történelmi meghatározói" című dolgozata lényegében a település utóbbi két évszázados átalakulásáról nyújt vázlatos képet azon történelmi események tükrében, amelyek a Magyar Királyság déli határterületcin lejátszódtak. Gál Zoltán „A Duna menti régió törésvonalai: a Duna szerepe Közép-és DélkeletEurópa történeti- és térfejlődésében" című nagy ívű tanulmánya jól érzékelteti, hogy a térségben mindig erős érdekellentétek érvényesültek. Az integrációs törekvésekkel szemben a nemzeti szempontokat túlhangsúlyozó, a differenciálódást elősegítő folyamatok hatottak. A szerző a történelmi folyamatok elemzése után arra a következtetésre jut, hogy a Duna mint kulturális és közlekedési tengely - eddig csupán az értelmiség körében váltott ki pozitív asszociációkat, s csak a jövőben válhat innovációs tengellyé, a térség új fejlődési erővonalává. Huszár Zoltán, a „2000 év a Duna mentén" című kötet egyik szerkesztője és a konferencia fő szervezője „A Duna Gőzhajózási Társaság (DGT) helye és szerepe KözépEurópában a 19-20. században" címmel írt munkája a Dunának nemzetközi víziúttá válásával és a DGT történetével kapcsolatos információkat, elemzéseket közöl. A Társaság alapítását, 1829-et követően tényleges integrációs szerepet töltött be a Duna völgyében, hiszen eltérő fejlettségű, tradíciójú, etnikumú, vallási régiókat kapcsolt össze. A társaság fénykorában, az 1890-es években 189 gőzhajójával és 766 áruszállító vasuszály hajójával