Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Ridovics Anna: Játszani jó. Történelmi barangolás a játékok birodalmában. (Beszámoló a budapesti és a szegedi játékkiállításról)

járműtelepén kapott állást mint átképzös vasesztergályos, és a legnagyobb gyerekeknek is munkába kellett állni. A játékok gyártását a család még 1951-ig folytatta. Recskről 1953-ban szabadult ki Rab Béla. Elismerték, hogy jogtalanul hurcolták meg. Visszament dolgozni az Elektromos Müvekhez. Felesége anyasági érdemérmet kapott. A család élete lassan-lassan rendeződött, de a „7 fivér" építőjáték gyártásával a továbbiakban nem foglalkoztak. A fontos információkért Rab Endrének tartozunk köszönettel. Reméljük múzeumi közgyűjteményben is megtalálható lesz a „7 fivér" magyar építőjáték. 6. kép A ,, 7 fivér " építőjáték prospektusának fényképe a hét fiútestvérrel (A Rab család archívumából) Igaz csak a kiállítás végére, de sikerült megjelentetni a „Játszani Jó! Történelmi barangolás a játékok birodalmában" című kötetet is. Tudományos tanulmányok sora dolgozza fel a különböző korok játékkultúrájának egy-egy érdekes momentumát. Moskovszky Eva a táblásjátékok ősi, mitikus gyökereit kutatta, a labirintus, a malom, a libajáték geometrikus ábráinak szimbolikus jelentését vizsgálta. A kocka- és az asztragaloszjáték mágikus, divinációs funkciójára hívja fel a figyelmet az ókori kultúrákban. Az első ismert hexaéder dobókockák Mezopotámia, az Indus-kulturában tűnnek fel. Különösen izgalmas, hogy a mczolitikus azilien kultúrából származó Mas D'Azil barlangjaiban is tömegesen kerültek elő festett kavicsok a mai kocka pontjainak megfelelő jelekkel, melyeknek valószínűleg fontos szerepük lehetett a számolásban. Matuz Edit az őskori, Kárpát medencében talált régészeti leletanyag, döntően a késő bronzkor, kora vaskor idejéből származó agyagtárgyak tárgytípusainak (agyagedények, kanalak, tűzhely, csörgő, korongok, karikák, golyók, kocsimodellek és kerekek, állatszobrocskák) vizsgálatánál teszi fel a bizonyossággal soha meg nem válaszolható kérdést: kultikus tárgyakként vagy játékszerekként használták ezeket? T. Láng Orsolya és Szu Annamária a régészeti leletek faggatásából von le fontos következtetéseket az egykor Aquincumban élő római gyerekek életmódjával, szokásaival kapcsolatosan. Petényi Sándor a középkori és a koraújkori játékok világába kalauzolja el az olvasót a korabeli források és a régészeti leletek segítségével. E munka a szerző korábban