Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Ridovics Anna: Játszani jó. Történelmi barangolás a játékok birodalmában. (Beszámoló a budapesti és a szegedi játékkiállításról)

angolul megjelent alapvető munkájának rövidített változata. (7. kép) Gróf Péter-Gróh Dániel tanulmánya egy Visegrádon feltárt középkori csontfeldolgozó műhely hulladékrétegének leletanyagát elemzi, ahol békésen megfért egymás mellett a szent célokat szolgáló 7. kép Köbe karcolt malomtábla a budai várból. 16. század (Dudapesti Történeti Múzeum) (Fotó: Bakos Margit) rózsafüzér szemeinek és a bűnösnek kikiáltott szerencsejátéknak, a kockának a készítése. Haider Edit a hazánkban őrzött legkorábbi, pergamenre festett kronológiai társasjáték játéktábláját mutatta be, amelyet az 1687 decemberében gyermekfővel magyar királlyá koronázott I. Józsefnek ajánlottak: a Bibliát, a történelmet, a dicső ősöket és az uralkodóra váró feladatokat volt hivatott megismertetni az ifjú trónörökössel. A játék kultúrhistóriai értékét növeli, hogy gróf Széchényi Ferenc ajándékozta azt a Magyar Nemzeti Múzeumnak 1802-ben, ma azonban az Országos Levéltárban található. Bárkányi Ildikó a Csongrád megyei paraszti játékszerek, játéktípusok helyi változatait veszi számba. A falusi, tanyai közösségben felnevelkedett gyermekek számára a játék igen összetett tevékenységet jelentett. A természet és a szűkebb környezet megismerése során szerzett tapasztalatok öltöttek testet játékszereikben, melyek a természetben és a ház körül található anyagok felhasználásával készültek, s történeti korokon átívelő, hagyományozódó formák, technikák köszönnek bennük vissza. A kötet végén található a kiállítási szövegekből összeállított vezető D. Matuz Edit és jómagam tollából, melyhez a kiállított műtárgyak listája és mintegy 110 szöveg közé tördelt színes és fekete-fehér kép csatlakozik.