Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Ridovics Anna: Játszani jó. Történelmi barangolás a játékok birodalmában. (Beszámoló a budapesti és a szegedi játékkiállításról)

teljesen más hangulata lett a kiállításnak, ugyanis csak a játékok és metszetek elhelyezésére volt lehetőség. A paravánokat vidám, homokszín-kék- sárga-narancs-zöld drapériákkal vontuk be. A tárgyak keskeny tárlókban vagy kisméretű üvegkubusokban kaptak helyet, így áttekinthetőbben, jobban tudtuk tagolni a bemutatott anyagot. (4. kép) Kosztolányi Dezső 4. kép Építő- és képkirakó játékok vitrine Szegeden a „7 fivér" építőjátékkal (Fotó: Pápai Zoltán) ajtóra applikált, a játék bűvöletéről szóló versének sorai fogadták az érkezőket. A BTM-ben a padlóra rajzolt ugróiskolán keresztül ugrálva lehetett az első terembejutni. Ez ugyan okozott némi fönnakadást, amikor egész iskolás osztályok éltek a lehetőséggel. Nagy örömünkre a vállalkozó kedvű nagymamák is nemegyszer kihasználták az alkalmat. A kiállított játékok, játékábrázolások megtekintése mellett igyekeztünk alkalmat teremteni a játszás örömének megízlelésére is. A kisebb gyerekek különösen a nagy méretű, kezét, lábát mozgató papírbohóc ugráltatását kedvelték. A legnagyobb népszerűségnek a játszótermi rész örvendett, ahol a nyitvatartás ideje alatt az építőkockáktól, babaháztól kezdve a táblásjátékokig számos játékszerrel szórakozhattak a gyerekek és a felnőttek. Kipróbálhatták a római kockadobó torony makettjét, megismerhették a mancala, az ostábla, a libajáték szabályait. A játékokat játékkészítő művészek, kisiparosok szponzori segítségével tudtuk az érdeklődők kezébe adni. A kiállítást gazdag közművelődési programsorozat kísérte mindkét helyszínen: manuális foglalkozás, sakkszimultán jelmezes történelmi játék, műsoros nyitott est. A játékkiállítás váratlan meglepetéssel, új eredményekkel is szolgált. Karlóczainé Kelemen Mariann nyugdíjas óvónő, a hazai játékkutatás egyik jeles szakembere gazdag magángyűjteményéből több darabot is kölcsönzött számunkra, ezek között volt a „7 fivér" pálcikás építőjáték. Akkor úgy gondoltuk, hogy az 1920-as/30-as években készülhetett. Néhány héttel a megnyitó után telefonon megkeresett azonban az egyik fivér. Tőle tudtuk meg e játék szabadalmaztatásának, készítésének majd megszűnésének történetét, amely nemcsak fontos adalékokkal szolgált a hazai játékgyártás viszontagságairól az 1940-es/50-es