Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

IV. Kiállítások - Ridovics Anna: Játszani jó. Történelmi barangolás a játékok birodalmában. (Beszámoló a budapesti és a szegedi játékkiállításról)

is sok örömet adott az odalátogató gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. 1968-ban a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében Moskovszky Éva irányításával, Hamvai Vilmos, Igaz Mária, Janek Éva, Kelemen Marianne, Hidy Lehel, Sándy Erika közreműködésével „Gyermeki játékok'

1 címmel nagyszabású játékkiállítás valósult meg, átfogó tematikus és történeti koncepcióval, bemutatva a magángyűjtemények legszebb darabjait is. Haider Edit 1985-ös „Gyermekálmok, gyermekvágyak" kiállítása a 19-20. század fordulójának polgári gyermekéletmódját mutatta be. A játékok, mint a gyermekélet elmaradhatatlan kísérői jelentek meg a gyerekszobában, a játékboltban, az ünnepi alkalmak ajándékaiként. 1987-ben a szegcdi Képtárban Bárkányi Ildikó „Paraszti játékszerek" címmel a Csongrád megyei múzeumok néprajzi anyagának szentelt egy tárlatot, mely látható volt Csongrádon, Makón, Zalaegerszegen és Mezőhegyesen is. A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában Vígh Annamária ötleteként és rendezésében „Játék az egész világ. Gyere, játssz velünk a múzeumban" címmel indult el egy sorozat, amely először a papírjátékokat (1999), azután a fémjátékokat (2000) vette számba, majd Matuz Edit irányításával a fajátékok bemutatására került sor 2001-2002-ben. A BTM Aquincumi Múzeumában 2002-2003-ban T. Láng Orsolya és Szu Annamária által rendezett „Vitae Puerorum, Gyermek mindenki (volt)" c. kiállítás és a BTM Vármúzeumában megrendezett változata is nagy sikert aratott. A „Játszani jó! Történelmi barangolás a játékok birodalmában" c. kiállítás célja az volt, hogy a történelmi korok tárgyi emlékein és írott forrásain keresztül megpróbáljuk élményszerűen bemutatni az ember, gyermek és felnőtt örök játékos kedvét az őskortól napjainkig persze mindezt csupán dióhéjban. A forgatókönyv koncepciójának kialakításakor Matuz Edittel sokat töprengtünk, hogy mi legyen a rendezőelv - tipológia vagy kronológia? A kiállítás megrendezésénél természetesen mindkét szempontot megpróbáltuk figyelembe venni, de ez számos nehézséget is rejtett magában. A kronologikus felosztásnál különösképpen kiütközik, hogy bizonyos korszakokból csak igen kevés tárgyunk, ismeretünk van. A tipológikus felosztásnál viszont az egyes korszakokról szerzendő átfogó ismereteket úgy kell „összeszedegetnie" a látogatónak. Ezt segítette Matuz Edit iskolások számára írott foglalkoztató füzete, amelyhez Szűcs Édua készítette a kedves, vidám illusztrációkat. A kiállításon - figyelembe véve a Nemzeti Múzeum 1969-70-es kiállításának tanulságait, Endrei Walter és Zolnay László forrásértékű könyvét - tematikai, azon belül kronológiai sorrendben mutattuk be a különböző játéktípusokat: természet adta játékszerek, hangkeltő eszközök, szabadtéri téli és nyári játékok, dobó-célzó és ügyességijátékok, fiú- és lányjátékok, építőjátékok, mozgó és mozgatható játékok, állatok valamint a felnőttek körében is népszerű szerencsejátékok (asztragalosz, kocka), táblásjátékok (pl. a malom, az ostábla, a libajáték, a sakk) és a kártya. (2. kép) A régészettudomány nagy kérdése, hogy az őskorból származó kisméretű tárgyak kultikus célokat szolgáltak, votív 2. kép Szarvas vontatta szánkó babával a 20. század elejéről. (Magyar Nemzeti Múzeum. Fotó: Pápai Zoltán)