Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Kerényi B. Eszter: Báró Sina György és báró Sina Simon tevékenysége

III. Sina Simon (1810-1876) Atyja 1856-ban bekövetkezett halála után báró Sina Simon vette át a családi üzlet vezetését. Öt azonban már nem annyira az üzleti élet, mint inkább a művészetek és a kultúra támogatása érdekelte. Ez bizonyára köszönhető volt kiemelkedő neveltetésének is. Közép­és felsőfokú tanulmányait Bécsben végezte. Gyermekkorában a nyarakat mindig a család si­montornyai birtokán töltötte, ahol magyar nevelője volt Józsa Zsigmond személyében. Atyjához hasonlóan jó kapcsolatban volt gróf Széchenyi Istvánnal, személyi titkára az a Tasner Antal volt, aki Széchenyi legkiválóbb munkatársai közé tartozott. Sina Simon baráti viszonyban volt Deák Ferenccel és Eötvös Józseffel. Az édesapja temetésén jelen lévő Deák Ferenctől a hagyomány szerint sírva kérte, hogy „legyen vezére s tanácsadója a magyar hazafiság pályáján, mert ö inkább akar lenni magyar nagybirtokos és hazafi, mint üzletember és világpolgár". 25 (3. kép) Amint átvette a családi vagyont, rögtön nagyobb összegű adományt, mintegy 31.000 forintot juttatott számos hazai intézménynek. 26 Tóth Lőrinc szerint Sina Simon adományai, me­lyeket 1856 májusa és halála, 1876 márciusa között tett, elérték az 550.000 forintot. 27 Támo­gatott számos kisdedóvót, kórházat, jótékony­sági intézményt. Senki, aki segítségért fordult hozzá, nem távozott üres kézzel. Báró Sina Simon a magyar főurakat is meg­szégyenítő bőkezűséggel támogatta a magyar kultúrát: felkarolta a Nemzeti Színház, a lipótvárosi Bazilika, a Képzőművészeti Főiskola ügyét. A Nemzeti Színházat többször is támogatta, összesen mintegy 25.000 forintnyi összeggel. A színház nyugdíjintézetét 3.000 forinttal támogatta. A Nemzeti Múzeum éremgyűjteményének felszerelésére 2.000 forintot ajándékozott. 1857-ben németalföldi tár­gyak beszerzésére 1.000 forintot adott ismét a Nemzeti Múzeumnak. 28 De mégis a legnagyobb adományt a Magyar Tudományos Akadémia javára tette. Az MTA székházának megépítésére a legnagyobb összeget ajánlotta fel: 80.000 aranyforintot. 29 A későbbiekben még többször ajánlott fel kisebb összegeket az Akadémiának, például a díszterem festésére. 3 " Az Akadémia a magyar kultúrát támogató tevékenységéért 1858. de­cember 19-én igazgatósági tagjai közé választotta. 31 BAjiO SINA 8IMOS. 25 TÓTH L. 1876. 16. p. 26 Vasárnapi Újság 1857. november 29. 517-518. pp. 27 Ezen összegen túl van az a közel 1 millió ft., amelyet az athéni akadémiára adott, s az atyja által alapított csil­lagvizsgáló fenntartási költségei, melyek 20 éven át kb. 200.000 forintot tettek ki. (TÓTH L. 1876. 17. p.) 28 Az adományainak részletes felsorolását Id.: TÓTH L. 1876. 17-23. pp., továbbá: Vasárnapi Újság, 1857. no­vember 29. 517-518. pp.; Vasárnapi Újság, 1876. április 23. 257-258. pp. 29 Az adománylevél: Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár K. 1268/o (RAL Palotaépítési iratok). 30 MTA Kézirattár RAL 340/1867. 31 TÓTH L. 1876. 3. p. 3. kép Báró Sina Simon

Next

/
Thumbnails
Contents