Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Kerényi B. Eszter: Báró Sina György és báró Sina Simon tevékenysége

Mindezek mellett, felismerve, hogy a társadalmi, gazdasági gondok megoldása nem pillanatnyi „tűzoltó'" akciókkal lehetséges, támogatott különböző gazdasági egyesületeket, iskolákat, így például a Magyar Gazdasági Egyesületet, Entz Ferenc kertészeti iskoláját, és a gazdasági kiállításokat, melyen számos alkalommal szerepeltek az ő uradalmai is jó eredményekkel. Sina Simon 1864-ig 8 éven át Ottó görög király ausztriai, bajor és porosz követe volt. A görög uralkodó ekkor követi tevékenységéért a görög Megváltó Rend nagykeresztjével tüntette ki, s ugyanekkor, hasonló indoklással megkapta az osztrák uralkodótól a Vaskorona Rend nagykeresztjét. 1871. december 5-én magyar előterjesztésre elnyerte a Leopold-rend nagykeresztjét Magyarországért végzett tudományos és egyéb közhasznú tevékenységéért, majd még sokféle (többek közt török, mexikói, francia, porosz és bajor) kitüntető cím birtokosa is volt. 1874-ben a birodalmi tanácsbeli urak házának holtiglani tagja lett.

33 Tevékenyégét, adományainak sokrétűségét a támogatott intézményekről készült korabeli litográfiákkal mutattuk be, valamint a Magyar Tudományos Akadémiával folytatott levelezésével, amelyek közt az MTA részére tett alapító levele is szerepelt. IV. A család Gödöllőn A kiállítás egyik legérdekesebb műtárgya Barabás Miklós: Gödöllő és az ötfogatú équipage című nagyméretű olajfestménye volt, mely tematikailag a kiállítás negyedik, Gödöllővel foglalkozó részén volt megtekinthető. (4. kép) A kép jól reprezentálja azt a művészetpártoló tevékenységet, amely oly jellemző volt a báróra. Kora legtehetségesebb művészeit foglalkoztatta: dolgozott neki Kari Rahl, vagy a korszak híres bécsi festője, Theofil Hansen. Támogatta Izsó Miklóst, és megrendelésekkel látta el Barabás Miklóst. így például Sina Simon megrendelésére festette meg Barabás a Lánchíd alapkőletételi ünnepségének nagyméretű olaj változatát,54 amely most a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható. A báró, midőn átvette örökségét, a gödöllői uradalomban családi központot kívánt kialakítani. Ehhez kapcsolódóan tervbe vette egy képcsarnok felállítását magyar festők müveiből. 5 Valószínűleg ennek kapcsán hívta meg Barabás Miklóst Gödöllőre, aki 1859-ben fejezte be az előbb említett, Gödöllő és az ötfogatú équipage című olajképet.

36 A képen a kastély előterében egy ötösfogat látható, melyen a bakon a kocsis és az inas, míg hátul báró Sina Simon ül Anastasia nevű lányával. Anastasia a legidősebb felnőtt kort megélt lánya volt a bárónak, 1838-ban született és 1860. január 11-én ment feleségül gróf Wimpffen Viktorhoz. A kép alapján készült a Két garasos újság egyik számába

37 egy litográfia. A festményt az újság szerint a báró a velencei palotájába szánta, de valami oknál fogva Ercsibe került, ahonnan a második világháború végén külföldre szállították. Hosszas kutatómunka során sikerült a képet megtalálni, és így lehetővé vált, hogy bemutathassuk a kiállításon. (5. kép) 32 Vasárnapi Újság. 1876. április 23. 257-258. pp. 33 TÓTI I L. 1876. 25. p. 34 BARABÁS M. 1944. Jegyzék 1817. 35 In.: Hölgyfutár, 1857. május 22. 526. p., továbbá Vasárnapi Újság 1857. november 29. 518. p. és 1876. április 23. 257-258. pp. 36 BARABÁS M 1944. Jegyzék 1705. 37 1859. február 13. 52. p.