Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

I. Tanulmányok - Kerényi B. Eszter: Báró Sina György és báró Sina Simon tevékenysége

A család címerében több szimbólum is utal foglalkozásukra, kereskedelmi tevékenységükre, mely vagyonuknak az alapját képezte. Az ívelt ékkel három részre osztott címerpajzsban középen a háborgó tengerből kiemelkedő szikla az üzleti- és jellem szilárdságotjelképezi, míg a tenger a kereskedelem és az ipar veszélyeire utal. A szikla feletti ezüst félhold az Oszmán Birodalommal való kapcsolatot jelzi. Jobb oldalon arany mezőben fekete félsas az osztrák uralkodó jelképe, szimbolizálja az uralkodó háláját. A bal oldalon vörös mezőben arany oroszlán első lábával gyapotfa virágzó ágát tartja, így jelképezi a család pamutiparban végzett kiemelkedő tevékenységét.

14 A bárói címeren a pajzs alatt a Sina család jelmondata olvasható kék szalagon ezüst betűkkel: „Servare intaminatum"

15

. A család korai történetéhez kapcsolódóan kevés dokumentum, tárgy maradt meg, de ezek között olyan értékes műtárgy is látható volt, mint Jókai Mór nevezetes notesze

16

, melybe Az arany ember írásakor jegyezte fel gondolatait. A család tagjainak magyarországi tevékenységét nézve a legérdekesebb ifjabb Sina Györgynek és fiának, ifjabb Sina Simonnak a működése. A két személyiséget találóan jellemzi Tóth Lőrinc, aki az Akadémián tartott, Sina Simont búcsúztató beszédében a következőket írta: „A nagy szerző György, s a fenntartó és bölcsen s nemesen élvező Simon, az atya és fiú közti egyéni jellemkülönbséget talán helyesen fejezem ki, ha azt mondom, hogy mindkettő »báró és bankar« lévén, amaz sokkal inkább volt bankár mint báró, ez pedig sokkal inkább báró mint bankár, vagy más szóval: sokkal inkább nemesember mint kereskedő."

17 II. Ifjabb Sina György (1783-1856) Ifjabb Sina György 1783-ban született és tanulmányai elvégzése után 1803-ban már mint atyja teljhatalmú megbízottja vett részt a cég ügyeinek intézésében, majd apja 1822-ben bekövetkezett halála után ő vette át annak vezetését. A család ekkor már kiterjedt kereskedelmet és exportot folytatott, és mások képviseletében is továbbított árukat. Előnyükre vált, hogy jól ismerték a török birodalombeli termékek forrását és a nagy kereskedelmi és piaci központokat, valamint a család több gyár támogatója és adományozója volt (például a dél-ausztriai Pottendorf fonalgyárának).

18 Sina György kezében tartotta a magyarországi dohány- és gyapjúforgalom jelentős részét. A dohánykereskedelemben a nyugati országok felé irányuló szállítmányokat kizárólagosan ö vásárolta fel Szeged környékén. A dohány innen egyenesen Hamburgba ment. Szegedről a sót Pozsonyba kizárólag az ő hajói szállították.

19 Sina György jó üzleti érzékkel rendelkezett, tevékenysége nyomán a család vagyona hatalmasra növekedett. Felismerve a befektetési lehetőséget a földvásárlásokban, felvásárolta a Habsburg Birodalom tönkrement arisztokratáinak birtokait. Amikor meghalt, fiára 29 uradalmat, mintegy 240 ezer hold földet hagyott. Legszebb „szerzeményeit" a kiállításon is bemutattuk, méghozzá Thomas Ender akvarelljeinek segítségével, aki megfestette Vágtapolcát (Trencsén vármegye - ma Teplicka nad Váhom, Szlovákia), Trencsént (Trencsén vármegye - ma Trencín, Szlovákia) és Trencsénteplicet (Trencsén vármegye - ma Trencianske Teplice, Szlovákia), amelyek szintén a 19. század első felében lettek S ina-birtokok. Tren14 TÓTH L. 1876. 15. p. A címer szimbólumaival a későbbiekben igen részletesen és alaposan foglalkozott Papp Izabella. PAPP I. 2002. 23-25. pp. 15 A címerek jelmondatai eléggé tömören fogalmaznak, ezáltal nehéz a fordításuk. A jelmondat talán a következőképp bővíthető: Servare quod intaminatum est. Azaz megőrizni azt, ami tiszta, vagy megőrizni tisztának, ami az. 16 Jókai MórX. számú notesze, OSZK Kézirattár, Itsz.: Oct. Hung. 699. 17 TÓTH L. 1876. 17. p. 18 LAIOS.G. 1972. 76. p. 19 SZEGED 1985.407. p.