Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bathó Edit: 130 éves a Jász Múzeum

130 éves a Jász Múzeum Bathó Edit A Jász-Kun Kerületek egykori székvárosában, Jászberényben 1873-ban - az országban elsők között - vetődött fel a múzeumalapítás gondolata. Az ügy legfőbb szorgalmazója Sipos Orbán helyettes polgármester volt, aki szívügyének tartotta, hogy a jász történelmi emlékek méltó helyre kerüljenek, s az utókor számára fennmaradjanak. Jászberény város tanácsa 1873. március 8-án megtartott tanácsülésén a 93l-es számú végzésében kimondta a városi múzeum létrehozását, s annak meg szervezésével éppen a javaslattévő Sipos Orbánt bízta meg.

1 (1. kép) A jászok múzeumát, amelyet megalapításakor a városháza egyik udvari épületében helyeztek el, 1874. december 26-án adták át a nagyközönségnek.

2 Az egyre gyarapodó gyűjteményt a későbbiekben többször átköltöztették (Jászkürt Fogadó, Kerületi Székház, Városháza), mígnem 1931-ben végre állandó helyet találtak számára, a városháza üresen álló lóistállójában. A múzeum azóta is az 1842-ben épült klasszicista stílusú, dór oszlopos műemléképületben működik, s kitartóan gyűjti és őrzi a jász múlt írásos és tárgyi dokumentumait. (2. kép) Az elmúlt 130 év tevékenységét számos kiváló igazgató munkássága fémjelzi. A múzeum első őre Ozoróczky János jegyző, levéltárnok volt, majd őt ifj. Szabó József aljegyző, Bathó Endre főjegyző, Almási Árpád rendőrkapitány, Almási Antal főjegyző követték c tisztségben.3 1899 márciusában Hampel József (a neves régészprofesszor, a Magyar Nemzeti Múzeum Erem-és Régiségtárának vezetője, országos szakfelügyelő), a további szakszerű működés érdekében, Hild Viktor jeles régiségkutatót jelölte ki szakértőként a Jász Múzeumba, aki azonnal megkezdte a gyűjtemény leltározását és nyilvántartását, de mellette régészeti kutatásokat is kezdett, amelyhez Budapestről kért szakmai segítséget. A magyar régészet számára a Jászság Hild Viktor munkássága révén vált ismertté.

4 Banner János régészprofesszor neve a Jász Múzeum történetének fontos időszakát jelöli. 1913-tól, közel hét esztendőn keresztül állt a múzeum élén. Működése nyomán élénk pezsgés indult meg az intézmény életében. A múzeum gyűjtőkörét a néprajz területérc is kiterjesztette, s megalapozta a gyűjtemények korszerű nyilvántartási rendjét. Banner távozása után Szele Ambró földbirtokos lett az utód, s őt váltotta fel két év múlva, 1922. február 23-án Simonyi Gyula gimnáziumi tanár, jó nevű archeológus, aki nagy lendülettel fogott a múzeumi teendőkhöz, de hirtelen halála megakadályozta annak végre hajtásában.

3 1926-ban a város Réz Kálmán nyugalmazott plébánost bízta meg a gyűjtemény gondozásával, aki mintegy 20 éven keresztül, lelkes ügybuzgalmával igen sokat tett az 1. kép Si pus Orbán, a Jász ,\ fűze unt megalapítója. Fotó: Faragó László 1 BATHÓ E. 1999. 5. p. 2 CSALOG Zs.-TOTHJ. 1966. 3. p. 3 BATHÓ E. 2001. 5-8. pp. 4 SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 108-109. pp. 5 TÓTH J. 1986 5. p. BATHÓ E. 2001. 10-13. pp.