Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bathó Edit: 130 éves a Jász Múzeum

2. kép A Jász Múzeum műemléképülete 1842-ből. Részlet az állandó kiállításból. Fotó: Faragó László intézmény, de különösen a Lehel kürtje népszerűsítése érdekében. Kibontakozott körülötte egy helytörténeti kutatócsoport (Blénessy János, Porteleky József, dr. Németh Ferenc, Komáromy József), kiknek munkássága jelentős korszakot nyitott a Jászság helytörténeti és régészeti kutatása terén.

6 A Jász Múzeumot alapításától 1949-ig Jászberény városa működtette. 1950-ben azonban jelentős változás következett be az intézmény életében, állami kezelésbe került a következő egyezséggel: a gyűjtemény, a későbbiekben begyűjtésre kerülő anyaggal együtt továbbra is a város tulajdonában marad, amely magára vállalja a dologi kiadások finanszírozását, míg a személyi jellegű kiadások a minisztériumot terhelik.

7 Az új helyzetben elsőként Komáromy József hírlapíró vezette a múzeumot, majd őt Csalog József régész követte. Ebben az időszakban főként a régészeti, míg Erdész Sándor és Halmos István munkássága idején elsősorban a néprajzi gyűjtemény gyarapodott. 1958-ban Tóth János néprajzkutató került az intézmény élére, aki 36 éven keresztül irányította a Jász Múzeumot. 1962-ben újabb jelentős változás állt be az intézmény működése és fenntartása tekintetében. Egy decentralizáló átszervezés során a Jász Múzeum a Szolnok Megyei Tanács kezelésébe került, mint a megyei múzeumi szervezet tagja. Tóth János működése idején figyelemre méltóan gyarapodott a helytörténeti, néprajzi, természettudományi és ipartörténeti gyűjtemény, s komoly épületszárnnyal és raktárhelyiséggel bővült a múzeum épülete. Beindította az azóta közkedveltté vált „Jászsági Füzetek" című kiadványsorozatot és összefogta a múzeum köré csoportosult helytörténeti kutatógárdát (Faragó Jánosné, Molnár István, Macsi Sándor, Sípos István, Rusvay Lajos). 6 BATHÓ E. 1999a. 67. p. BATHÓ E. 2001. 1416. pp. SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 197-198. pp. 7 BATHÓ E. 2001. 17. p.