Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Deák Antal András: Egy rejtély nyomában (Marsigli Duna-monográfiájának és térképeinek kutatás-története)
A Madarak kötetének fele, melyre munkadíjul és rézlemezekre A Római emlékek teljes kötete 413 327 Összesen: 740 Nos, ezekről az iratokról számoltam be Farinelli úrnak az említett búcsúebédnél. Ezek a dokumentumok, valamint Eimmarttól, Müllertől és a mű Prodromus-ának nyomdára előkészítőitől származó levelek fellebbentették a fátylat Marsigli munkamódszerének titkáról: ő elsősorban a koncepciót adta, a részletek kidolgozását többnyire másra bízta. Ez arra ösztönzött, hogy tovább kutassak azon személyek után, akik a különböző témákban, különböző nemzetek soraiból segítségére voltak. Ezen az úton a műben soha meg nem nevezett egyéb közreműködőkre, egyben magyar és nem magyar kultúrtörténeti érdekességekre akadtam, és egyre közelebb jutottam a Duna-monográfia eredettörténete még meg nem válaszolt kérdéseinek megválaszolásához. A Magyar Királyság tudósai Marsigli szolgálatában Rosnyai Dávid - aki a régi magyar irodalomnak kiemelkedő alakja volt -, 1701-ben 36 évvel korábban törökül írt 200 oldalas Erdély-történetét Marsigli kérésére latinra fordította. Művében 1525-től 1665-ig dolgozta fel a Fejedelemség történetét. 9 A könyv élén egy időmértékcs vers áll, amelyben a kézirat születésének körülményeire vonatkozó adatokat közöl. A művet a magyar irodalomtörténet tudomásom szerint nem tartja számon. Paulus Ritter (Pavao Ritter Vitezovic), zágrábi történész és költő, akit a horvát rendek a határkijelölést végző Marsigli mellé közvetítőként rendeltek, Horvátországra és Szlavóniára vonatkozó történelmi ismeretekkel, térképekkel, genealógiákkal, könyvekkel és okiratokkal segítette őt. Leveleiből kiderült, hogy Marsigli tervezett könyvéhez, a Magyar Királyság történetéhez ő küldte meg Bosznia királyainak, különböző szerb királyok, grófok, valamint Vuk Brankovics despota és Bulgária királyainak genealógiáját. A kötetben szereplő színes nemesi címereken még azt is megjelölte, hogy milyen vér folyt az egyes uralkodók ereiben. Ezen túlmenően Horvátországra vonatkozó térképeket is küldött Marsiglinak. A horvát térképtörténészek tudni vélik, hogy a határkijelölés során hasonlóképpen szolgálta Marsiglit, miként Müller, azaz ő is rajzolt térképeket. Ezen az alapon, mint nagy térképészt tartják számon. Legutóbb egy igényes kiadványban találkoztam ezzel a felfogással, és a tanulmány szerzője a négy állítólagos Ritter-féle térkép adatait is közli. 10 Az utóbbi években folytatott kutatómunkám eredményeképpen bebizonyosodott, hogy azokat a térképeket, amelyeket neki tulajdonítanak, nem ő rajzolta. Egy Gruber nevű soproni tudós" Status Daciae Antiquae címmel küldött tanulmányt 1702. június 24-én Marsigli számára. Levelében megígérte, hogy Magyarország vármegyéiről szóló beszámolóját is meg fogja küldeni, de azon a tanulmányán még dolgozik. 12 Ugyancsak Sopronból egy C. D. monogramú ismeretlen úr a pannóniai, dáciai és szerbiai légiókról küldött Marsigli számára anyagot. Szlavónia történetére vonatkozóan pedig két 9 BUB Vol. 103. pp. 390^90. F II. 3. 1701. A kézirathoz néhány 16. századi oklevelet is mellékelt, amelyeket 2003-ban már nem találtam az időközben restaurált kézirat mellett. 10 Kartografski izvori za povijest Triplex Confinium; Cartographic sources for the history of the Triplex Confinium; Kartographische Quellen zur Geschichte des Triplex Confinium. (Hrvatski drzavni arhiv Zavod za hrvatsku povijest Odsejka za povijest Filozofskog fakulleta u Zagrebu), valószínűleg 1999-ben, a karlócai békekötés évfordulójára egy kiállítás katalógusaként adták ki. 11 Lehet, hogy Gruber Ádám, aki 1692-1707-ig Sopronban evangélikus lelkész volt (Bartha Lajos közlése.) 12 BUB Mss di Marsigli Vol. 82. Gruber; Sopron, 1702. jún. 24., latin ny.
