Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Sári Zsolt: Velünk élő tárgyak. (A 20. század bemutatásának lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban)

Természetcsen ennek legfőbb oka a mezőgazdasági önálló termelés ellehetetlenülése volt. A hetvenes évektől a háztáji jelentett egyfajta változást, amikor is a különböző kisállattartások számára készültek ólak, épületek, legtöbbször azonban szedett-vedett anyagokból, hulladék épületelemekből. Ezek vizsgálatát, majd pedig bemutatását már csak a nagyszámú elterjedésük miatt is megkerülhetetlennek tartom. Korszakunk számára fontos a közösségi épületek vizsgálata is. Számos olyan épülettípus jelent meg a 20. században, amelyek évtizedekig meghatározó elemei voltak a településképnek. Az általam fontosnak tartott épületek a közösség számára, annak gazdasági-, társadalmi- és kulturális életét reprezentáló terek voltak. Ezeket három nagy csoportba sorolom: 1. Gazdasági épületek, 2. Kulturális épületek, 3. Közösségi, közfunkciót ellátó épületek. Gazdasági épületek. Számos olyan közösségi gazdasági épület jelent meg a 20. században, amelyek hol méretük, hol funkciójuk miatt jelentős, településképet meghatározó elemekké váltak. A hatalmas magtárak a provinciális építészet impozáns épületei, amelyek áttelepítve nagy tereikkel a múzeum számára kiváló kiállítási, bemutató, vagy akár közművelődési célokra is alkalmas épületek lehetnek. A 20. század egyik nagy átalakulási folyamata a kollektív mezőgazdaság létrehozása volt. Ezek terméke a különböző tsz-istállók, gazdasági épületek. Ezek védelme is egyre sürgetőbb feladat, hiszen napjaink privatizációjának gyakran esnek áldozatul ezek a gazdaság-technika történeti épületek. Kulturális épületek Az úgy gondolom megkerülhetetlen, hogy a legfontosabb közösségi, kulturális épületek bemutatásra kerüljenek, épületeik helyi védelmet kapjanak, vagy múzeumi áttelepítésben is megőrződjenek. Alapvető művelődéstörténeti értékek múzeumi bemutatása hozzájárulhat a 20. század mind jobb megismeréséhez. Egy Klebelsberg-félc iskola, egy népkönyvtár, iparosköri épület, egy 60-as években épült kultúrház és mozi keresztmetszetet adhat egy század jelentős kulturális életéről, művelődéstörténeti értékeiről Közösségi, közfunkciót ellátó épületek. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum a lakóépületek mellett több iparos és közösségi épületet is áttelepített már - többek között: malmokat, templomokat, szatócsboltot, iskolát, tímár- és kékfestő műhelyt, mosót és tűzoltószcrtárt -, amelyek kiállításaival a látogatók által leginkább keresett épületek. A 20. századot bemutató tájegység, kiállítás nem kerülheti meg e század legfontosabb közintézményeinek, épületeinek bemutatását. Természetesen ezek az épületek egy része tematikailag az alaptájegységekbe is bekerülhet, másrészük viszont a 20. századot bemutató tájegység részeként kerülhet bemutatásra. Ezen épületek egyik csoportját a közszolgálatot ellátó közintézmények jelentik, mint a faluháza és tanácsháza, tsz-iroda, az orvosi rendelő, védőnői szoba, bolt (Hangya Szövetkezet, ÁFÉSZ), vendéglátóipari egységek (kocsma, presszó), a különböző közlekedéshez köthető építmények (buszmegálló, esetleg vasútállomás, bakterház), sportoláshoz, szabadidőhöz köthető létesítmények, mint egy futball-, vagy tekepálya.