Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bartha Éva: Országos Történész Muzeológus Konferencia (Esztergom, 2003. június 18-20.)

Országos Történész Muzeológus Konferencia Esztergom, 2003. június 18-20. Bartha Éva A magyar muzeológia legfiatalabb ága, a történeti muzeológia az elmúlt időszakban újabb s újabb problémákat vetett föl, amelyek megfogalmazták annak szükségességét, hogy a szakma képviselői - erejük egyesítésével - a szakmai kérdések, problémák megvitatására megfelelő fórumot teremtsenek. A 2000-ben életre hívott szegedi tanácskozás évekre adott muníciót a történész társadalom számára, amely létrehozta a maga szervezetét, a Magyar Múzeumi Történész Társulatot. Létét, szükségességét mindennél ékesebben bizonyítja az elmúlt években növekvő taglétszám, a konferenciák gyarapodó érdeklődői köre, a megvitatott s megvitatásra váró témák sokasága. A sorban immár a negyedik konferenciának Esztergom városa adott otthont a Duna Múzeum, a NKÖM Múzeumi Osztálya és a MAMUTT szervezésében. A konferencia határokon átívelő programjával és égetően aktuális témaköreivel méltó folytatása volt az előzőeknek. Az informatika a múzeumok számára is kikerülhetetlenné vált. A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) filozófiája mögött - Bálint Ákos, Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) tolmácsolásában - az a szándék áll, hogy az adattár decentralizált legyen, kölcsönösségen alapuljon. Az adattárral az állam a múzeumokban őrzött műkincseket kívánja a világhálón is elérhetővé tenni egy egységes mettalok bázis létrehozásával, amely az oktatásban, kutatásban egyaránt hasznosítható. Mindezek a kérdések fölvetik a szerzői jog kérdését is az interneten. Tószegi Zsuzsa (Neumann János Digitális Könyvtár) felhívta a figyelmet az 1991. szeptember l-jén életbe lépett szerzői jogvédelemre, amely kiterjed mind a személyhez fűződő (nem átruházható), mind a vagyoni (korlátozottan átruházható) jogra. Bircher Erzsébet saját tapasztalatai alapján azt erősítette meg, hogy a múzeumi marketingnek a közönség számára is hasznosítható szolgáltatás színvonalát kell elsősorban emelni. A múzeumi marketing nagyon fontos része az, hogy a múzeum adatait bárki fel tudja használni az internetes adatbázison keresztül. Ugyanakkor megállapította, hogy „a számítógép segít átlépni a memóriánk korlátait", de a meglévő feltételek miatt az EU jogszabályok ellenérc még sokáig fogunk leltárnaplót vezetni. A kérdéskör aktualitását bizonyította a kialakult élénk vita, a pro és kontra érvek sokasága így az adatgyűjtés, feldolgozás és a digitális adattározás személyi kérdései (Baják László - Magyar Nemzeti Múzeum), a szerzői jogdíjakon túl a felhasználói jogdíjak tisztázatlansága (Stemler Gyuláné - Magyar Nemzeti Múzeum) - vagy a műtárgy és az adat megkülönböztetésének digitális eljárása mögül hiányzó szabályozás (Munkácsy Gyula Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) stb. Az Év Múzeuma díjat elnyert intézményére méltán büszke igazgató, Kaján Imre és kollégái az esti órákban mutatták be a Duna Múzeum felújított épületét és az állandó kiállítás gazdag anyagát. Az udvaron főzött gulyás elfogyasztása a hatalmas, virágzó hársfa alatt külön színfoltja volt a rendezvénynek. A második napon a történettudomány és tudománytörténet jeles szakembere, Gazda István (Magyar Történettudományi Intézet) vázolt fel néhány fontos vitakérdést. Az egyik legfőbb problémának a „kozmetikázott" történelem tankönyveket tartotta, amelyek jó része oktatásra alig használható. Másrészt súlyos problémája a tudományos képzésnek a mintegy