Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Veres László: A közhasználati üvegek tipológiája

kulacsokat csak a somhegyi és a zalai vétyemi hutákban állítottak elö, s ezeken a más üvegeken is megismert szentgáli címerábrázolás tűnik fel leggyakrabban. Gyártottak azonban nagyméretű, hengeres vagy korong testű kulacsokat is, amelyekben valószínűleg bort tárolhattak, mert űrtartalmuk a 2-3 litert is elérte. Ezeket a lábakon álló, nagyméretű kulacsokat szíj befűzésére alkalmas fülekkel is ellátták, hogy így könnyebben szállíthatók legyenek. A színtelen, áttetsző üvegből készült nagyméretű kulacsokat kék üvegszálakkal díszítették. Az edény formáját követve, mintegy kiemelve alkalmazták a zegzugos vonalvezetésű kék színű rátéteket. Bokályok A bokály Itáliában egy kancsóforma volt, amelyből bort mértek. Nyelvünkben a bokály elnevezés először a 16. század derekán bukkant fel anélkül, hogy megtudhatnánk, kerámiából vagy üvegből készült tárgyra vonatkozott.

38 Valószínűbb, hogy ekkor még csak kerámiaedény neveként fordulhatott elö, mert a későbbi századokban, egészen a 18. század derekáig egyetlen huta inventáriumában sem találkozhatunk ezzel az elnevezéssel. Az üvegből készült bokály a habán kerámia, vagy a népi kerámia bokály formájának másolásával születhetett meg. Ezt az edénytípust csak az ország keleti részéről és Erdélyből ismerjük. Elsősorban díszüvegeknek kell tekintenünk, ami az almâriomban, a falitékában, vagy más egyéb helyen állhatott (17. kép). A magyarországi emlékanyagban zöld és színtelen, áttetsző üvegből készült bokályokat ismerünk. Formájuk alapján két típus különböztethető meg. Felső-Magyarországon az edény tárolórésze korong alakú volt, és az ehhez csatlakozó nyakrész ennek mintegy háromszorosát tette ki. Az Erdélyben gyártott daraboknál megfigyelhető, hogy a tárolórész gömb formájú, és megközelítőleg azonos magasságú, mint a nyak. A bokályok között kizárólag csak fonáldíszesek fordulnak elö. Az edények öblén és nyakrészén mintegy a szép formát hangsúlyozva, párhuzamosan futnak egymás mellett a felforrasztottüvegszálak. 38 BENKÖ L. 1956. 450-456. pp. A bokály elnevezés 1549-ben már előfordult a forrásokban, de ekkor még semmi közük sincs a habánokboz, mint egyes kutatók az edényformát eredeztették. Az elnevezés olasz eredete bizonyítható. / 7. kép: Bokály zöld színű üvegből, rátétes fonáldísszel. Bükki hutatermék, 18. század vége