Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Veres László: A közhasználati üvegek tipológiája

Kotyogós üvegek Az egykori huták termékeiről tanúskodó emlékanyagban ma már nagyon ritkán fordulnak elő kotyogós üvegek. Pedig a 17-18. században ez a palackféleség számított a legelterjedtebb ivóedénynek. Azonosítható azzal az üveggel is, amelyről Apor Péter leírja, hogy a Fogarasföldön lakomákon ilyenben adták be a bort, és belőle „korlyogdogólag

,, lehetett inni.

39 Az edényt úgy készítették, hogy először egy egyszerű hasábos testet alakítottak ki, majd ennek oldalfalait változatos eszközökkel - többek között a levegő hirtelen visszaszívásával - összenyomták úgy, hogy az egymás mellett levő és még lágy oldalak felületük egy részén összeérjenek, összetapadjanak. Az üveg így két részre tagolódott, és az alsó és felső rész között 5 egymástól független cső képezte a kapcsolatot. Fzek közül egy középen, négy pedig a sarkokon helyezkedett el. Az emlékanyagban fennmaradt színtelen, áttetsző alapanyagból készült kotyogós üvegek közül a dunántúliak és az erdélyiek hosszabbak, nyúlánkabbak, a Felső-Magyarország északi területein gyártottak pedig tömzsibbek, de az alapforma, a csövek elhelyezkedése és az edény öblének osztása tökéletesen egyező. Ennek a formának már a születésekor rusztikus íze volt, s csak mint közhasználati üveg élt tovább.

40 A kotyogós üvegek kialakulásáról többféle elképzelés született. Egyes kutatók a középkori kutrolffal azonosították ezt az üveglípust,

41 mások arról beszélnek, hogy a pincetokba való palackokból alakult ki.

42 Azonban a helyes következtetés az lehet, hogy a kotyogós üveg a középkori kutroltból származott. Magyarországon a 16. században még használatosak voltak az egész Európában kedvelt ivóedények, a kutrolfok. A régészeti ásatások során előkerült üvegtöredékek között talált kutrolf-nyaktöredékek vizsgálata azt bizonyítja, hogy ezt az edénytípust Magyarországon is előállították. Ez a középkori gömb testű és ferde nyakrésszel ellátott üveg a sajátos megoldáson túl azért is nagyon érdekes volt, mert a nyakrészt üvegcsövekből csavarták, alakították ki. A 2-5 csavarmentesen összefonódó üvegcsövön keresztül csak úgy lehetett a folyadékot eltávolítani, ha az üvegen csavaró mozdulatokat végeztek, vagy rázták az edényt. Németország területén 2 és 4 csöves kutrolfok kerüllek elő, és a különböző képzőművészeti alkotásokon is ilyenek láthatók. Az 1-3-5 csöves kutrolfok Itália területén voltak divatban. A Magyarországon előkerült palackok mind az. itáliaiakhoz hasonlóak.

43 A kutrolfok és a kotyogós üvegek csöveinek száma alapján logikusnak tűnne a megállapítás, hogy a kotyogós üvegek a kutrolfokból alakultak ki. Azonban ez elképzelhetetlen, már csak az edény formája miatt is, de ezen túl azért is, mert a kotyogós üvegek és a kutrolfok egyidejű léte bizonyított. Érdekes módon inkább arról van szó, hogy egy 4-5. században Gallia területén levő kotyogós üvegformának folyamatos leegyszerűsödésével jött létre a kutrolf. A magyar anyagban megtalálható kotyogós üveg pedig egy szíriai eredetű csöves palack bővülésének, nagyobbodásának eredménye.

44 3. Vegyes használatú üvegek Az üveghuták fő termékei az öblösüvegek között elsősorban a tárolóedények és a különböző formájú ivóalkalmatosságok voltak. Természetesen a hutákban megalakulásuktól kezdve 39 APOR F. 1987. 19. p. 40 BORSOS B. 1974. 56. p. 41 HÖLLR1GLJ. 1934. 177. p. 42 Ezt a lehetőséget veti tél BORSOS B. 1974. 56. p. 43 VERES L. 1982. 35-42. pp. 44 VAVRA. J. R. 1954. 91. p. Vávra rajzokon részletesen szemlélteti az üveglipus kialakulását. A kotyogós üveg szavunk 1540-ben bukkan lel először: „Unum kwtogo hveg". Vö. BENKÖ L. 1970. 595-596. pp.