Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Szalipszki Péter: Abaúj-Torna vármegye településszerkezete és településhierarchiája az 1850-es évek elején

található „ ... a sz. Mihály temploma (a Dóm mellett közvetlenül - Sz. P.), mely Kassán legrégibb épületnek tartatik, a dominikánusok; a sz. Orsolya szüzek templomai és kolostorai; a seminariumi, academiai szentegyházak..." Ezen kívül - a görög katolikusokat leszámítva - megtaláljuk a többi felekezet templomait is: „...az evang. ujabb Ízlésre épült szentegyház(-at), s a félreeső református templom(-ot)..." Vegyük szemügyre ezután Kassa demográfiai helyzetét! Már az a tény, hogy 1851-ben „3 külvárost számlál" arra utal, hogy a város demográfiai „szívóhatása" az évszázadok során szinte folyamatosan érvényesült, melynek eredményeként „népessége 13 034 lélek, kik közt 4738 tót, 2904 magyar, 2952 németajkú, 729 izraelita, 113 orosz (ruszin - Sz. P.), 100 czigány, 2838 pedig részint belföldi, részint külföldi idegen.

31 Vallásukra nézve reform. 898, evang. 1039, izraelita 729, gör. kath. 113, a többi római katolikus." Tekintve, hogy azokban az esetekben, amikor a vallás szinte teljesen lefed egy nemzetiséget (orosz - görög katolikus, ruszin; izraelita-izraelita) tökéletes a számazonosság, úgy véljük, nem kapnánk helyes eredményt, a római katolikusok számára vonatkozólag, ha csupán a megállapított összlélekszámból a megadott felekezetek követőinek összegét vonnánk le, ugyanis kizártnak tűnik, hogy a 2838 idegen között ne lenne például izraelita, vagy akár görög katolikus. Sőt! Valószínűnek tűnik, hogy Kassának a Galíciával folytatott kereskedelemben betöltött jelentős szerepe miatt, éppen az izraeliták vannak legnagyobb számban a városban nem honos idegenek között. A nemzetiségi és vallásfelekezeli adatok tehát nyilvánvalóan csak a város állandó lakosságára vonatkoznak, amely az idegenek nélkül 11 176, a nem katolikus vallásúak eszerint összesen 2779-en vannak, eszerint a római katolikusok száma 8397. Feleslegesnek véljük adatszerűen visszaidézni az előzőkben írtakat, de arra feltétlenül utalni kell: szembetűnő, hogy Kassa demográfiai vonatkozásban is nagyságrendileg különbözik még a legnépesebb mezővárosoktól is, Gönctől és Szántótól. Nem gondoljuk, hogy egy település jelentősége és lakosszáma között minden más tényezőt kizáró összefüggés volna, de mégiscsak fontos adat a lélekszám, a népesség összetétele, változása pedig feltétlenül jelzés értékű. Az is evidensnek tűnik, hogy bizonyos városi jegyek csak bizonyos lakosszám felett jelennek meg bizonyos időszakban. Az 1848. évi XXIII. törvénycikk

32 is városi kategóriaként jelölte meg a 12 000-es lakosszámot. Abaúj-Torna megyében - mint láthattuk - Kassa az egyetlen település, amely túl van ezen a limiten. Kassa foglalkozás szerinti társadalmi rétegzettségére egyetlen számszerű adat utal. Eszerint a várost 539 kézműves lakja. Ez önmagában is sokatmondó, de az általános jellemzés még érdekesebb, mert szinte teljes képet ad Kassa környezetétől egészen eltérő jellegéről: „Foglalatosságuk kis részben Ibid és szőlőmüvelés, nagyobb részben kézműi és gyári ipar (kiemelés: Sz.P.) és kereskedés." Ezzel már el is érkeztünk Kassa leglényegesebb és a térségben sajátságos városi funkcióihoz, gazdasági tevékenységének elemeihez. A városnak leginkább feudális jellegű centrumtényezöje, gazdasági potenciáljának leginkább feudális jellegű összetevője, hogy „saját határán kívül, földesúri joggal bírja még Forró mezővárosát és 18 más helységet;" „Szántóföldjei termékenyek, különösen rétjei nagyon jók, szőlőhegye savanyús, de állandó asztali bort ad, a városi vágásokra osztott erdő igen tágas és szép; ... s csak az uradalmi erdőség 290 000 holdra felrúg." Kassa kézműveseinek számát már közöltük. A (céhes) kézművesipari tevékenység is a feudális gazdasági szerkezet klasszikus eleme, de árutermelő jellege miatt időszakunkban már egyik - ha nem is a legfontosabb - tényezője a polgári átalakulásnak, szolgáltató jellege 31 A számsor elején megadott összlélekszám valójában majdnem ezres nagyságrenddel eltér az adatok valódi összegétől. Kontroll lehetősége nélkül csak téltételezhetjük, hogy a részadatok korrektek, pusztán az összeadásba csúszott hiba, ezért a továbbiakban a nemzetiségek és idegenek helyes összegét, 14 014-et tekintjük a város összlélekszámának. 32 Corpus Juris Hungarici. 1896. 247. p.