Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Szalipszki Péter: Abaúj-Torna vármegye településszerkezete és településhierarchiája az 1850-es évek elején

révén az urbanizációnak. Erdeines tehát rájuk is kitérni néhány mondatban. A kézművesek száma 529, kik a város állandó lakosságának 4,73%-át teszik ki csupán, köztük... „sok a csizmadia, s ezek becses kordovány csizmáikkal Debreczenbe is lejárnak." A város perspektívái szempontjából azonban érdekesebb, amit a gyáriparról megtudunk, hiszen a kapitalista gazdasági átalakulás leglényegesebb vonásának, a kapitalista város kialakulása elsődleges feltételének a tömegtermelés térhódítását tartom. „Van itt 2 kőedény-, 1 vasszög, egy jó hírben álló gépgyár, répaczukorgyár, eczet-rosolis-liqeur-kártya, több burnótgyár, papiros - s puskapormalom, egy kisebb s egy nagyobb posztógyár, s egy könyv-nyomda." A kereskedelem, a forgalomban betöltött szerep változatlanul fontos városfunkció, még ha a tömegtermelés primátusa már egyre inkább kézzelfogható. Lássuk hát milyen szerepet tölt be a városban a kereskedelem és a kereskedelemben a város! „(Kassa) kereskedési forgalma szinte nagy fontosságú, ... s a Magyarország és Galiczia közti kereskedésének középpontja, fő kereskedési czikkek a bor, gabona, dohány, gubacs, posztó és gyolcs, bőr, kalap s más kézmüáruk, piskolcz, vas és más éreznemüek, papiros, asztalos-enyv stb. Öt országos vására csekély, de heti vásárai felette népesek." A kultúra magasabb intézményei is feltétlenül városi funkciónak minősülnek,

33 másrészt a polgári átalakulás szerves részét jelenti egy új oktatási szisztéma kiépülése és az alapoktatás tömegesülése.

34 Vajon mi a helyzet e tekintetben Kazinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid, Batsányi János (a kassai triász) és az első magyar nyelvű irodalmi folyóirat, a „Magyar Museum" városában 1851-ben? „Van itt tovább egy kath. Királyi nagyobb gymnasium a praemonstrali szerzet alatt 8 osztállyal, egy kir. academia, melyekben vegyesen, magyar és német nyelveken adatnak elő a különböző tudományok, de a tót nyelv is rendesen taníttatik; királyi nemes Convictus, papnövelde, 2 kisdedóvoda, nemzeti és rajziskola, 3 könyv- és müárus. Mulatságul szolgálnak a városi játékszín, a város közepén levő téres sétahely." Végezetül a város közigazgatási rendszerben elfoglalt vezető szerepéről, egy olyan városfunkcióról kell említést tenni, amelynek vonatkozásában Kassa jelentősége a katonai igazgatási szisztémában még a korábbi szerepéhez képest is nőtt, bővült. „... Magyarország az új rendezés szerint 5 kerületre osztatván, ezekből egy kassai kerületnek czimeztetik, s e kerület áll: Abaúj-Torna, Gömör és Kis-Hont, Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, BeregUgocsa, és Máramaros vármegyékből. Mellynél fogva Kassa Székhelye a kassai kerület főispánjának, s a mellé rendelt katonai, főparancsnoknak, s az ezekhez tartozó különféle hivataloknak, az egyesített Abauj-Torna megyék főnökének és több kincstári hivataloknak." Mindezek alapján fenntartás nélkül egyetérthetünk Fényes Elek azon megállapításával, hogy „... északi Magyarország fővárosául Kassát méltán tisztelhetni", s ehhez már csak annyit tehetünk hozzá, hogy Kassa az egyetlen olyan település 1851-ben, amely AbaújTorna vármegyében rendelkezik a kapitalista várossá válás feltételeivel. IRODALOM Corpus Juris Hungarici. 1896. Magyar Törvénytár. 1836-1868. évi törvénycikkek. Szerk.: Márkus Dezső. Bp. CSORBA Csaba 1983. Abaúj történetének vázlata. In.: Néprajzi vidékek Borsod-AbaújZemplén megyében. IV. Abaúj néprajza. Miskolc. ERDEI Ferenc 1974. Magyar város. Bp. 33 Lásd erről LRDEI F. 1974. 34 Lásd erről MÉSZÁROS 1. 1968 és MÉSZÁROS I. 1980.