Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Könyv- és folyóiratszemle - Gondolatok és gondok. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága „Dokumentáció Historica" című sorozatáról (Tolnay Gábor)

nyes munkál nem tudnak végezni a magyar középkor és a kora újkor történetében. Ezt a hiányt is igyekezett valamennyire áthidalni a sorozat. 3.) Az illető helység számára nagy segítséget jelent a fellelhető fontos dokumentumok közreadása akkor, amikor a Nemzeti Alaptanterv kötelező feladatként fogalmazza meg egy-egy helység történetét bemutató olvasókönyv valamilyen formában való közreadását. Ez. a sorozat ehhez is nélkülözhetetlen adatokkal szolgálhat. Nem beszélve arról, hogy az illető község helytörténészei számára is ösztönzőleg hathat a helység monográfiájának minél pontosabb, a való élethez minél jobban kötődő felderítéséhez, megírásához. Mindezek mellett úgy érzi a szerkesztőség, hogy az egyetemes magyar történetírásnak is szolgálatot teszünk azzal, hogy olyan forráskiadványok látnak napvilágot éppen a magyar középkor és kora újkor történetéből, amelyei eddig vagy egyáltalában nem, vagy csak latin illetve török és német nyelven lehetett olvasni. Meggyőződése a szerkesztőségnek, hogy a sorozat megjelentetése fontos kultúrpolitikai feladatot is teljesít, ugyanakkor a szülőföld alaposabb megismerését, végső soron a hazaszeretetre való nevelés ügyét is szolgálja. A „hogyan?" kérdése A kiadási célok meghatározásán túl igen nehéz, de alapvetően fontos kérdés volt a hogyan? kérdés eldöntése. Igyekeztünk körültekintően meghatározni azokat az oklevelek kiadásával kapcsolatos kérdéseket, amelyek a kiadás során felmerülhettek. Ugyanakkor tudtuk azt is, hogy a történettudomány rendelkezik egy elavult forráskiadási szabályzattal, amelyei még 1920-ban a Magyar Történelmi Társulat tett közzé. Elsőnek Benda Kálmán referátumát

2 tekintettük át és ez meggyőzött mindannyiunkat arról, hogy olyan horderejű kérdéssel találkoztunk, amelynek eldöntése nem a mi - megyei szintű - kompteneciánkba tartozik. Ettől függetlenül törekednünk kell a tökéletesség elérése felé. Sokat segített Glatz Ferenc tanulmánya

3 abban, hogy már tisztábban lássuk a problémákat. Glatz professzor írásából arra is fény derült, hogy nemcsak Szolnok megye, és nemcsak ma (2000-ben) küszködik oklevélkiadási problémákkal, hanem ez olyan problémakör, amelynek megoldása várat magára. Az első két kötet ilyen körülmények között jelent meg.

4 Alapvető segítséget azonban ismét Benda Kálmántól kaptunk.

5 Ezt a ma is hatályban lévő szabályzatot adaptáltuk a mi viszonyainkra és a sorozat III. kötete már ennek szellemében látott napvilágol, és ennek alapján rendeztük sajtó alá a többi kötetet is.

6 A Szolnok megyei levéltáros kollégák szegedi közvetítéssel 2001-ben megszerezték Tringli István, Oborni Teréz, Bak Borbála és Sipos Péter témánkkal kapcsolatos előadásainak szövegét. Ezeket már hasznosítottuk a VIII. kötet tervezési és gyűjtési munkái során. Tovább bővültek ismereteink a FONS VII. évf. (2000.) 1. számának megjelenése után és azt követően ennek intenciói alapján végezzük munkánkat. Kiadványaink minőségi javítása érdekében sikerült megnyerni a szegedi levéltárból Blazovich László igazgató, egyetemi tanár és Géczy Lajos főlevéltáros közreműködését. 2 Vita a magyar történeti fbrráskérdés helyzetéről és feladatairól. 1961. 205-215. pp. 3 GLATZ F.: 1971. 1100-1109. pp. 4 Tiszapüspöki oklevelek 1261-1703. 2000. 108 p. Dévaványai oklevelek 1332-1523. 2000. 107 p. 5 A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607-1790 közötti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata. 1974. 436-475. pp. 6 a) Mezőtúri oklevelek 1219-1526. 2000. 216 p. b) A Makfalvy Dósa nemzetség jászsági ágának válogatott levelezése és fontosabb iratai. 2001. 832 + XVIII p. c) Öcsöd nagyközség oklevelei és fontosabb iratai 1297-1738. 2001. 271 p. d) Kunszentmárton város oklevelei és fontosabb iratai 1333-1737. 2002. 262 p.