Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)
Könyv- és folyóiratszemle - Helyzetkép a jelenkor kutatásáról egy néprajzi konferenciakötet alapján. MaDok-füzetek 1. 2002. (Sallayné Peterdi Vera)
sítható. Ez, a kaposvári konferencia egyik legizgalmasabb előadásának bizonyuló beszámoló a mai ifjúsági csoportkultúrák városi vizsgálatáról adott képet. Közelebbről a 17-18 éves középiskolás korosztály kulturális jellemzőiről. A hagyományos és kérdőíves módszerrel egyéni esetek lenyűgözően adatgazdag kutatását végző Szupu Magda (Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár) azt vizsgálta, hogy homogén vagy differenciált-e a kérdéses generáció kultúrája, és ennek mik a jellemzői. A vizsgálat adatai alapján a fiatalok 80%-a besorolható volt a kialakult /megalkotható csoportok valamelyikébe (a nyolc csoport képzésének alapját a korszak zenei stílusirányzatai adták). A kutatás során a fiatalok közé „beépülő" kutató képessé vált rejtett belső összefüggések feltárására, ezáltal társadalmilag is hasznosíthatóvá váltak az adatai. Országos kiterjesztésben még hasznosíthatóbb eredményekhez juthatnánk-jegyezte meg Szapu Magda. Ezen ismertetés elején már hivatkoztunk a SAMDOK-programot bemutató Szabó Mátyásra, aki a svédországi Nordiska Museet munkatársaként 1971-ben maga is részese volt a SAMDOK (samtidsdokumentation= jelen kori dokumentáció) létrejöttének, amelyet utólag mint múzeumtörténeti eseményt értékel. Az ötlet abból a problémából eredt, hogy az 1973-as jubileumát ünnepelni készülő Északi Múzeum az „elenyészően kevés" modern időkből származó tárgyát gyarapítandó úgy tervezett kiegészítő gyűjtéseket, hogy mindjárt az ezen tárgycsoportok, a korábbitól eltérő speciális felkészülést igénylő gyűjtéséhez szükséges elvi kérdéseket is kielemezték. „így született meg az akkor még csak tárgyakra szorítkozó múzeumi dokumentációs munka...[mely]...az elkövetkező évtizedek során elindult világhódító útjára, mint a svéd muzeológia exportterméke." 21 (Ma már több mint kilencven múzeum vesz részt benne.) Koncepciója két pilléren, részben a jelenkutatáson, részben a múzeumok közötti együttműködésen nyugszik, célja pedig a jelenre és a jövőre vonatkozó ismeretek elmélyítése emberről és társadalomról. Ennek gyakorlati problematikusságára vonatkozik az ezen írás mottójául is választott megközelítés: ott áss, ahol állsz vagyis mindenütt rejtőzik értékes anyag, érdemes a legkézenfekvőbb helyeken keresni. Ez a project inspirálta, módosítva, központi adatbázissal egzaktabbá téve a kaposvári konferencián bemutatott MaDok-programot is, amellyel Fejős Zoltán mindenek felett egy intézményi háttér létrehozására tesz javaslatot, minden kis és nagy néprajzi és néprajzijellegü múzeum számára, s amely a jelenkor-kutatások és -gyűjtések nyilvántartására és koordinálására, azaz az izoláltság feloldására válna alkalmassá. Lehetővé tenné a kutatók számára a közös kutatási anyaghoz való hozzáférést, így az. esetlegességek, párhuzamosságok és ismétlések kiküszöbölését a gyűjteménygyarapításoknál, de a régi gyűjtések hibáinak korrigálására is módot adna. Anélkül, hogy közben sérülne bármelyik múzeum döntési joga. A jelen kor múzeumi dokumentálására olyan minimálprogramot dolgozott ki konkrét stratégiai tervvel, amely azonnal (az együttműködési megállapodások aláírásával) elindítható, később elmélyíthető lenne, céljai pedig folyamatosan felülvizsgálhatók. Formája hálózati jellegű, azaz az együttműködés „muzeológiai értelemben a jelen korra vonatkozó kulturális információk kooperativ múzeumát alkotja". 22 Ebben a formában a múzeumok a jelen kor tárgyi világát reprezentáló gyűjteményi anyagot közösen birtokolják. Hozzáférni központi nyilvántartással, interneten keresztül lehet. Ezt a lehetőséget egyenként biztosítják minden résztvevőnek. A projekt az 1989 utáni szinkron-adatfelvételekre terjed ki, a korábbi kutatások csak a közös nyilvántartásra beküldött adatokkal szerepelnének. Az az alapgondolata, hogy az információösszegzéssel kialakítható egy „önjáró rendszer", amely megadja a rendszeressé váló tevékenység első fókuszpontjait. Ehhez a projekt tervezői kidolgozták a szükséges lépéseket: 1. Központi információs bázis (regisztrációs központ) létrehozása, 2. Az együttműködési keret kialakítása, nyilatkozat aláírása, 3. Intézményi képviselet a hálózat 21 SZABÓ M. 2003. MaDok Füzetek 1. 106. p. 22 FEJŐS Z. 2003. MaDok Füzetek 1.115-116. pp.
