Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)
Könyv- és folyóiratszemle - Helyzetkép a jelenkor kutatásáról egy néprajzi konferenciakötet alapján. MaDok-füzetek 1. 2002. (Sallayné Peterdi Vera)
közös tanácsában, 4. Visszamenőleges regisztráció, 5. Kutatási és dokumentálási tervek készítése, 6. Stratégiai döntés az együttműködési hálózat jellegéről. A Néprajzi Múzeum „mindössze" azt vállalja, hogy megteremti a koordinációt és az együttes feladat-meghatározás kereteit. Nem szándéka azonban megszabni más múzeumok jelenkutatási feladatait. A következő átfogó problémaköröket, hálózati alcsoportokat és témákat tartják lehetségeseknek: a, lakáskultúra és személyes lakókörnyezet; b, mobilitás és helyhez kötöttség; c, a romák életviszonyai, illetve egyéb interkulturális jelenségek. Vagyis az irányok kijelölését tartják fontosnak a különösebb jelentés nélküli, de mindezeket összefogó életmód fogalom helyett. A tárgygyüjtésnél a legfőbb hangsúlyt a használat szempontjából fontos tárgyak bővítésére helyezi; ebbe akár az egész anyagi és képi világ begyűjtése beleértendő. A múzeumi tárgyak forrásértéke szempontjából elsősorban a beszerzés körülményeinek ismeretét tartják alapvetőnek. Fejős Zoltán megfogalmazásában: „Egyre növekszik a tárgyakhoz rendelt sokrétű dokumentáció, a tárggyal kapcsolatos minél szélesebb körű tudnivaló szerepe." Mindenek előtt azonban azt emeli ki, hogy ez a létrehozandó jelen kori kutatói hálózat „az intézmények közötti kívánatos összehangoltság kereteit teremti meg." 23 A kötet közli azokat a mintául szolgáló adatlapokat (azonosító, leíró, feltáró) is, amelyeken az információk bejöhetnek az adatbázisba. Mindenesetre az a leglényegesebb, hogy valamilyen módon létrejöjjön a kutatói kapcsolat az intézmények között. A legújabb koros történeti muzeológiai szakterületnek legalább két oka van, hogy csatlakozzon ehhez a programhoz. Egyfelől nyilvánosságra hozhatná az ezen a területen már megkezdett és elvégzett tapasztalatait, gyűjteményi anyagát (ezt a nagy adósságot csak részben törlesztették azzal, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum 2002-ben megjelent gyüjteménytörténet-kötete a legújabb kori gyűjteményeket is részletesen bemutatta). Másfelől a csatlakozás lehetővé tehetné azt is, hogy további adatokhoz jutnának a történészek saját kutatásaikhoz; ez elősegíthetné a régóta hiányzó szintetizálást. [A MAMUTT (Magyar Múzeumi Történész Társulat) maga is napirendre tűzte esztergomi konferenciáján (2003. jún. 18-20.) a történeti adatbázisok megterveztetését, s a „legeslegújabb kori" tárgyak gyűjtésének problematikáját - ez is lehetőség lehet a munkák koordinálására.] Figyelembe kell vennünk, hogy az új kulturális irányzatok - a divatos művészeti irányzatoktól eltérően - tudatosan konstruált tendenciák, praktikus szempontok mentén születnek. Ezek a praktikus szempontok napjainkban a társadalomtörténeti kutatásokat helyezik előtérbe, s ebben a témák a kutatók irántuk mutatott érdeklődése következtében értékelődhetnek fel. Ma, a folytonos átrendeződések korában különösen fontos, hogy milyen jellegűvé válik társadalmunk. A kutatóknak ebben azért lehet nagy szerepük, mert megmutathatják, felmérhetik a folyamatok jellegét és irányát, azt, hogy mi menthető át, mi tartható fenn a múltból, s hogyan védhetők ki a közhelyek és pontatlanságok. A MaDok-programfelajánlásban elsősorban az az igyekezet dicsérendő, hogy elméleti problémamegfogalmazásokon, kísérletezéseken alapulva, a tetteket részesíti előnyben. S ha valamit konkrétan megfogalmaztunk, annak mozgósító szerepe lehet: Jelt ad, arra késztet, hogy a valóságot egy meghatározott módon nézzük, mivel éles fényt vet bizonyos vonatkozásokra, bizonyos kapcsol átokra... [s mindezek]... befolyásolják, irányítják... kutatói magatartásunkat". 24 Ennél is fontosabb azonban, hogy lehetőséget ad muzeológusi tevékenységünk, teljes eddigi, múzeumról vallott felfogásunk átgondolására/felülvizsgálatára. Feltétlenül ajánlom tehát, ezt az egyébként igen harmonikus külsejű, modern, nívósán formatervezett, figyelemreméltó tartalmú kötetet elolvasásra. 23 FEJŐS Z. 2003. MaDok Füzetek 1. 120. p. 24 HOLLANDER A. N. J. 1975. 314. p.
