Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Tanulmányok - Veres László: A közhasználati üvegek tipológiája

9. kép: Gravírozott díszű bakonyi pincetokok általában 6 rekeszre osztott pincetokok jól kipárnázott tárolóhelyein a palackok kiválóan elviselték a hosszú utazások megpróbáltatásait. A 2-4 literes űrtartalmú pincetokba való palackok mindig színtelen, áttetsző üvegből készültek, s ez is jelzi, hogy hosszú ideig csak a módosabbak engedhették meg maguknak beszerzésüket. A 16-17. századi palackok csodálatosan díszített edények voltak. Felületükön szépen kidolgozott színes zománcfestésű címerek, feliratok, évszámok kaptak helyet. Később a gravírozás elterjedésével már szinte az edény teljes felületét kitöltötték díszítményekkel (9. kép). A 18. század végén, a 19. század elején kerülhettek csak ezek az üvegek közhasználatba, de ekkor már csak ritkán feleltek meg eredeti elnevezésük szerinti funkciójuknak. A pincetok kiszorult a használatból, s csak a palack eredeti elnevezése maradt meg, amely végül minden nagyobb méretű, hasáb alakú, rövid nyakú edényre érvényes volt. A pincetokba való palackokat bor tárolására és szállítására használták elsősorban, de természetesen alkalomszerűen ivóeszközül is szolgáltak. Készítöhelyük, hazájuk FelsőMagyarország, Erdély és a keleti országrész volt. Felső-Magyarország huta-inventáriumai-