Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Könyv- és folyóiratszemle - A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei (Zombori István)

A 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményei Budapest, 2002. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadása. 765 p. Szerk.: Pintér János Zombori István A rendkívül elegáns, vastag kötet 2002-ben jelent meg a Magyar Nemzeti Múzeum jubileumi évfordulója alkalmából. A kötet szerkesztője Pintér János, aki szerkesztői előszóban ismerteti röviden a kötet létrejöttének körülményeit es az ezzel kapcsolatos gondokat. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a problémák megismerése mellett a főbb szerkesztési szempontokat is elénk tárja. A társadalom jogos igénye megtudni - írja -, hogy a múzeumok hogy bánnak a rájuk bízott értékekkel. Ennek próbál a kötet megfelelni, bemutatva a nagy múltú nemzeti intézményt és közgyűjteményt, hangoztatva a szándékot, hogy ne csak a szigorúan vett szakmának adjon tájékoztatást, hanem az igényesebb nagyközönségnek is. Megtudjuk az. előszóból, hogy héttagú szerkesztőbizottság dolgozott a szerkesztő irányításával és 36 szerző 47 gyűjtemény ismertetését olvashatjuk a Nemzeti Múzeum anyagáról. A hozzátartozó 3 filia anyagát 10 szerző ismerteti. A szerkesztőbizottság tagjai egyfajta egységes szempontrendszer kialakítására törekedtek, amelyei a szerzőkkel igyekeztek betartatni. Szól a szerkesztő arról is, hogy a kiadvány elkészítésére különböző okok miatt kevés volt az idő és kevés volt a terjedelem. Eltérő a kötet egyes gyűjteményeinek ismertető tanulmányait készítő munkatársak életkora, tapasztalata és fölkészültsége. Ugyanakkor kétségtelen, hogy mindenki tudása javát nyújtotta saját anyagának elkészítésekor. Örömmel nyugtázhatjuk a kiadói szándékot arra nézve, hogy ez az értékes és fontos mű rövidített változatban hamarosan megjelenik angol, illetve német nyelvű változatban is. Az ízléses kötet borítója és tipográfiai tervezése Csöllei Balázs munkája. A MEGA Kft. volt a kivitelező, a gyomai Kner Nyomdával együttműködve. A szerkesztő a kötelező szerénységet is túlhaladó módon fogalmaz, amikor azt mondja: ,,A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött nemzeti kulturális örökség nélkül csak hiányos ismereteink lennének a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt élt népek múltjáról és a magyarság napjainkig tartó történetéről. " Szögezzük le világosan és egyértelműen: enélkül az anyag nélkül, amely ebben a múzeumban található, a Kárpát-medence múltja egyáltalán nem lehetne rekonstruálható és megismertethető. A Magyar Nemzeti Múzeum egy egyedülálló, gazdag intézmény, amely anyaga ebben az értelemben Magyarország és a magyar nép múltján túlmenően összeurópai értékeket tartalmaz és hordoz. A kötet érdemi része a főigazgató, Kovács Tibor Fejezetek két évszázad múzeumtörténetéből c. írásával kezdődik. Rövid - a középkorig (Zsigmond, Mátyás királyok) visszatekintő - bevezetés után ismerteti gróf Széchényi Ferenc múzeum- és könyvtáralapító elképzelését és annak megvalósítását. Megtudjuk, hogy Európában a Louvre, a British Museum és az Ermitázs után negyedikként jött létre, de míg az előző három uralkodói (állami) akarat révén, a Magyar Nemzeti Múzeum létrehozása egy jeles arisztokrata magánalapításából valósult meg. Ismerteti az ezt követő nemzeti közadakozást, valamint a Pollack Mihály tervezte új épület létrejöttét. Áttekinti a gyűjtemény 19. század végi osztódását, amely révén létrejött a Természettudományi Múzeum elődje (1870), az Iparművészeti Múzeum (1872) és a Néprajzi Múzeum (1872), a képanyagból pedig a Szépművészeti Múzeum (1906). A rövid át-