Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)
Módszertan - műhely - közlemények - Nagy László G.: Ezredfordulók kapcsán - fejezetek a történész-muzeológusképzés történetéből
(ELTE, Semmelweis Egyetem, Miskolci Egyetem, szombathelyi Tanárképző Kar), dolgoznak folyóiratok (pl a História) szerkesztőségében. Hatan szereztek tudományos fokozatot, húszegynéhányan egyetemi doktorátust. Az újjászervezés óta cél, hogy a szak a környező országok múzeumai számára is képezzen szakembereket, ahol ilyen oktatás nem folyik. Az egyik hallgató már az első évfolyamból a révkomáromi „Duna menti Múzeum"-ban helyezkedett el; azóta is végzett erdélyi magyar, sőt román anyanyelvű hallgató is. V. A legutóbbi 2002/2003-as tanév ismét jelentős változásokat hozott a Bölcsészettudományi Kar, és így az új- és legújabb kori történeti muzeológus képzés életében is: a 200/2000. (XI. 29.) Kormányrendelet értelmében megkezdődött az áttérés a nemzetközi kreditrendszeren alapuló oktatásra. Esetünkben ez többek között a kötelező, szabályos felvételi vizsga és néhány új tantárgy (mint: Bevezetés az irodalmi és színháztörténeti muzeológiába, múzeumi közművelődés, múzeumpedagógia, múzeumi marketing), valamint egy új szigorlat beiktatását jelentette; megnövelte az óraszámot (pl. a szakmai gyakorlatokét); ugyanakkor több tárgynál választási lehetőséget biztosított különböző előadások és szemináriumok között a hallgatók részére. Lényegüket tekintve azonban továbbra is változatlanok maradtak az eredeti alapelvek és a korábbi tantárgyi „modulok", amelyeket most már „a felsőoktatásban a bölcsészettudományi és egyes társadalomtudományi alapképzési szakok képesítési követelményeiről" szóló 129/2001. (VII. 13.) Kormányrendelet is jóváhagyott. Ezek szerint a tanszéki csoport elsődleges célja ma is olyan szakemberek képzése az országos történeti múzeumok, egyes szakmúzeumok, valamint egyéb (önkormányzati, alapítványi, egyházi vagy akár magántulajdonú), az új- és legújabb korral foglalkozó történeti múzeumok, ill. gyűjtemények számára, akik elmélyült történeti - azon belül kultúr- és társadalomtörténeti, valamint helytörténeti - ismeretekkel rendelkeznek, egyben alkalmasak a speciális muzeológiai forrásanyag tudományos feltárására, kritikai feldolgozására és bemutatására. Az oktatás azonban igyekszik összefoglalni az új- és legújabb kor kutatásának általánosabb módszertani alapelveit is; így tárgyalja a különböző típusú emlékanyagok egymáshoz való viszonyát (mindenekelőtt a tárgyi és a hozzájuk kapcsolódó szóbeli, képi, írásos emlékekét). Ugyancsak vizsgálja az objektív, hiteles bemutatás, a történeti ábrázolás különböző módjait a képi és írásos források együttes kiadásától a hangjátékon, TV-játékon át a szakágra legjellemzőbb publikációs formáig, a komplex történeti kiállításig. Ezzel a szemlélettel a hallgatók nem csak a szakszerű forrásfeltárásra, meghatározásra és hitelesítésre, valamint a mélyebb, önálló tudományos kutatásra válnak alkalmassá, hanem az eredmények korszerű közzétételére, bemutatására is. Egyben felkészülnek a sajátos múzeumi közművelődési és marketing feladatok ellátására, hogy tevékenységükkel majdan éppúgy erősíthessék közgyűjteményeink társadalmi elismertségét, mint az egyes emberek történeti tudatát, kulturális örökségünk általános megbecsülését. VI. E ponton részletesebben, konkrétabban is szeretnénk bemutatni az új- és legújabb kori történeti muzeológia szak jelenlegi tartalmát. A képzés ideje 8 félév, összesen 1200 óra, amelynek keretében 140 kreditpont teljesítendő. Felvétele - első alapképzésben - csak egyetemi szintű történelem szakon végzett, legalább két, eredményesen lezárt félév után lehetséges, és a továbbiakban is csak e szakkal párosítva végezhető. (Másoddiplomás alapképzésbeni felvételéhez egyetemi szintű történelem szakos oklevél szükséges.) Az előadások és szemináriumok, gyakorlati foglalkozások nem különülnek el mereven egymástól; a hallgatók aktív részvétele valamennyi formában kötelező.
