Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Matussné Lendvai Márta: 50 éves a dunaújvárosi Intercisa Múzeum

50 éves a dunaújvárosi Intercisa Múzeum Tudományos emlékülés Matassné Lendvai Márta 1951-ben a Dunai Vasművet és az új várost építők kívánságát figyelembe véve a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja tervbe vette, hogy „... a Dunapenteléről délre épülő első szocialista városban múzeumot létesít".

1 Az építkezés már 1950 telén leletmentö ásatást igényelt, mivel a beépítendő terület részben bronzkori telepre és temetőre, részben pedig a római tábor egy részére esett. A Nehézipari Beruházási Nemzeti Vállalat anyagi és erkölcsi támogatása folytán 1951 tavaszán nagyméretű ásatás indulhatott, melyen az ország szinte minden tájáról részt vettek kutatók. Az előkerült leletek alapján, a dolgozók kezdeményezésére, Dunapentele község tanácsában felmerült az a gondolat, hogy a megmentett régiségeket ne vigyék el más közgyűjteményekbe, hanem helyben, múzeum alapításával állítsák ki az itt élőknek. A múzeum megvalósítása a község belterületén nehézségekbe ütközött. így javaslatként felvetődött, hogy az új szocialista városban hozzák létre az intézményt. „Ily módon a múzeum egy település- és társadalomtörténeti fejlődést bemutató múzeum lenne, amely magába foglalja Dunapentele fejlődését az ősközösség megalakulásától egészen a szocialista város felépüléséig."

2 Az elhatározást tett követte. Az intézményt Sztálin 72. születésnapján, 1951. december 21-én a „Sztálinváros története" című kiállítás megnyitásával avatták fel. Magyarország legújabb múzeuma ideiglenesen a húsz tantermes (ma Vasvári Pál) általános iskola három szobájában nyílt meg. A dunaújvárosi Intercisa Múzeum tehát 2001. december 21-én ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. Dunaújváros Megyei Jogú Város, valamint Fejér Megye Önkormányzata anyagi támogatásával az esemény tiszteletére - a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósával közös szervezésben - október 9-10-én két napos tudományos emlékülést tartottunk. Ezen a múzeum egykori és mai munkatársai részéről hangzottak el előadások. Ünnepi köszöntőt llolport Ágnes, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának munkatársa mondott. Majd Fitz Jenő, a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatóságának nyugalmazott igazgatója beszélt a termet zsúfolásig megtöltő vendégek előtt az intercisai kőemlékek problematikájáról. Öt követte Makkay János, aki a latin és az indoeurópai nyelvű népek kapcsolatát boncolgatta néhány szempont alapján. Fülöp Gyula az avarokról, I latházi Gábor a Mezőföld Árpád-kori településtörténetéről adott áttekintést az egybegyűlteknek. Délután Matussné Lendvai Márta következett az előadók sorában, hogy a múzeum első tíz esztendejének, valamint az 1950-es évekbeli várostörténeti kutatásoknak a történetével ismertesse meg a hallgatóságot. Salamon Konrád a népi irodalom és a népi mozgalom témakörét járta körül, különös tekintette a népiurbánus vitára, amelynek értékelésében saját útját járja. Krizsány Anna előadásában a múzeumi népművelés történetét tekintette át. Október 10-én először Patay Pál élménybeszámolója hangzott el az 1951. évi koszideri ásatásról, majd Visy Zsolt adott ízelítőt Intercisa kutatásának történetéből. Kovalovszky Márta „A Székesfehérvár-Dunaújváros váltófutás" című előadásában a székesfehérvári múzeum és a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet kapcsolódásait elemezte. Lukács László a városépítés időszakában végzett dunapentelei néprajzi kutatásokról beszélt, V. Gémes Katalin a hőskor restaurátori tevékenységét mutatta be. A második nap programja a műemlékileg helyreállított római katonai 1 Kilián Józsefnek, az Építésügyi Minisztérium Gyárépítési Főosztálya vezetőjének 1951. február 28-án írt levél, Intercisa Múzeum helytörténeti adattára, leltározatlan fénymásolat 2 uo.