Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Halmágyi Pál: Két makói Amerikában - Pulitzer József és Galamb József

ÉLJEN MUNKÁCSY MIHÁLY. A két tehetséges ember barátságát jelzi, hogy nem csak a nyilvános rendezvényeken, így a Metropolitan Operában volt Pulitzer vendége a festő, de házába is meghívta és nagyszabású estélyt adott tiszteletére. E kapcsolat máig fennmaradt emléke Munkácsy Mihály Pulitzer feleségéről festett képe. Pulitzer József 1878-ban vette el Kate Davist (1853-1927). Gyermekei: Ralph 1879, Joseph 1885, Edit 1886, Constance 1888 és Herbert 1895. Pulitzer nevét legfényesebben az általa alapított díj és a New York-i Columbia Egyetem újságíró kara őrizte meg. Az egyetemi szintű újságíróképzésről 1887-ben írt először, majd 1892-ben javasolta az egyetemnek egy ilyen képzést adó kar felállítását. Elképzeléseit ekkor még nem sikerült megvalósítania. Az egyetem rektorával végül 1903-ban írták alá a szerződést az újságíró fakultás felállításáról. Pulitzer 2 millió dollárt ajánlott fel a célra. A kivitelezés azonban csak az alapító halála után kezdődött meg. 1913-ra készült el az épület és indult meg az oktatás. 1935-től másoddiplomás képzésként működik az intézet és napjainkban is innen kerülnek ki az amerikai tömegkommunikáció legjobb szakemberei. A Columbia Egyetem kezeli a Pulitzer Alapítványt is. A Pulitzer-díjnak - bár az anyagiak sem mellékesek (5000$) - óriási az erkölcsi súlya. Az 1917 óta évente kiadott díj számos nyertese igazolta, hogy a Pulitzer-díj Bizottság jól működik. Példaképpen álljon itt néhány díjazott neve. Szépirodalom: Margaret Michell: Elfújta a szél (1937), John Steinbeck: Érik a gyümölcs (1940), Ernest Hemingway: Öreg halász és a tenger (1953). Színmüvek: Tennessee Williams: A vágy villamosa (1948), Arthur Miller: Az ügynök halála (1949). Esszéírás: John F. Kennedy (1957). A ma már 21 kategóriában kiosztott díjakat minden év tavaszán az alapító születésnapjához igazodva adják át. A legfontosabb néhány epizódját villantottuk csak fel Pulitzer József újságírói-lapkiadói működésének. Nem beszéltünk politikai küzdelmeiről, az elnökválasztási kampányokban vállalt és a spanyol-amerikai háború kirobbantásában vitt szerepéről. Nem szóltunk az ún. „sárga sajtó" kérdéséről, az ellenfeleivel vívott ádáz konkurenciaharcról és még hosszan lehetne sorolni a témákat. Az érdeklődő olvasó mindezen kérdésekre pontos és kimerítő választ találhat Csillag András szegedi kutató már többször idézett kitűnő könyvében, melyre mi is bátran támaszkodtunk. Az ö kutatásai irányították rá a figyelmet az 1980-as évek közepén az elfelejtett magyar származású újságkirályra.

4 Pulitzer József egyre gyengülő látása miatt 1887-től a lapirányítás mindennapi munkájától egyre jobban eltávolodott. Ideje nagy részét szemidegsorvadásának gyógyításával, utazásokkal, pihenéssel, zenehallgatással töltötte. Titkárain keresztül tartotta kézben vállalatát, s szabta meg újságjainak a fő irányokat. Tehetséges főszerkesztői, újságírói az ő szellemében vitték tovább az ügyeket. Erős akaratának, szívósságának köszönhetően még hosszú évekig - sokan nem is tudták, hogy teljesen megvakult - irányította sajtóbirodalmát. Sokat utazott, évente többször járt Európában. Az Atlanti-óceán partján és a francia Riviérán is volt villája. A hideg beköszöntével elhagyta New Yorkot és jachtján a déli tengerekre hajózott. Itt érte utol a végzet, 1911. október 29-én szívrohamban elhunyt. Vámbéry Ármin így búcsúzott tőle: „Joseph Pulitzer pályafutása Magyarország büszkesége". Pulitzer József New York-i temetésén személyesen is részt vehetett volna a másik világhírű makói, Galamb József. Az ő pályafutása és sikerei legalább olyan jelentősek, mint a maga területén az újságkirályé. Ismerkedjünk meg az ö történetével is. 1881. február 3-án jegyezték be születését az újvárosi református egyház anyakönyvébe. Szüleinek második gyermeke volt és még öten (négy fiú és egy leány) követték őt a sorban. A hét gyermekből öten érték meg a felnőtt kort. A család a feltörekvő makói kishagymások mindennapjait élte. Rengeteg munkával, küszködéssel jutottak előre, s az eszes, jófejű fiúk nagy akarással és szorgalommal tanultak. Sándor, a legidősebb jogász lett. Józsefet érdeklő4 CSILLAG András: Pulitzer József makói származásáról. A Makói Múzeum Füzetei 46. Makó, 1985.