Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)
II. Módszertan - műhely - közlemények - Halmágyi Pál: Két makói Amerikában - Pulitzer József és Galamb József
dése a műszaki pályák felé vonzotta. 1896-tól a szegedi Fa- és Fémipari Szakiskolában tanult, majd 1898-tól Budapesten az Állami Felső-ipariskolában folytatta tanulmányait. 1901-ben végzett, s lett - mai fogalmaink szerint - üzemmérnök. Galamb József már korán kitűnt diáktársai közül kitűnő rajzkézségével, szerkesztői-tervezői tehetségével. Két fiatalabb testvére János és Ferenc szintén a műszaki dolgok felé vonzódott, s mind a ketten a géplakatos szakmát tanulták ki. Az 1898-tól apa nélkül maradt Galamb fiúk diákkoruktól megtapasztalták az önállóságot és megtanulták az önfenntartást. „Hazulról nem kért egy fillért sem soha" emlékezett vissza 1962-ben Galamb Józsefre legfiatalabb testvére, Ferenc. Galamb József egy éves önkéntesi szolgálatát letölteni a Monarchia haditengerészetéhez vonult be Polába 1901 őszén. A flottánál két kézzel kaptak a kitűnő műszaki végzettségű ember után, s ez volt az a hely, ahol magas elméleti képzettségét igazán hasznosíthatta. A fiatal tengerészújoncot gépkezelői tanfolyamra irányították. A haditengerészeti szolgálat alatt keletkezett a kapcsolat Galamb József és Horthy Miklós között. A későbbi kormányzó ekkor a flotta I. osztályú sorhajóhadnagya volt. A fiatal tengerésztiszt 1901 nyarán kért hosszabb nősülési szabadságot. A Csanád megyében közismert, itt is birtokos Purgly János legfiatalabb lányát, a híresen szép Magdolnát vezette 1901. július 22-én az aradi református egyház lelkésze elé, s kötötték meg egy életre szóló boldog, de súlyos tragédiákkal is beárnyékolt házasságukat. A semmeringi nászút után Horthy Miklós fiatal feleségével ősszel érkezett vissza Polába. A frissen nősült tisztet parancsnokai ekkor a parti vizeken gyakorlatozó KRANICH torpedónaszád parancsnokává nevezték ki. Ezen a hajón képezték ki gépészeknek a tengerész újoncokat. Itt a gépkezclő-iskolahajón, a gyakorlati kiképzés során találkozott a két alföldi magyar: Horthy Miklós és Galamb József. (Ennek az ismeretségnek később mint majd látni fogjuk - még nagy jelentősége lesz.) A fiatal tengerész kiváló elméleti képzettsége és jó gyakorlati érzéke alapján gyorsan haladt előre a ranglétrán. A gépészeti tanfolyam elvégzése után műszaki altisztként szolgálta le katonaidejét a haditengerészetnél. Leszerelése után Galamb József szülővárosához közel, előbb rövid ideig Hódmezővásárhelyen, majd Aradon, a MARTA autógyárban dolgozott. A vállalatától kapott ösztöndíjjal 1903-ban tanulmányútra Németországba utazott. Drezda, Berlin, Hamburg, Bréma nagy gépgyáraival ismerkedett. Mikor ösztöndíja elfogyott, munkát vállalt. Több munkahely után a frankfurti Adler autógyárba került, s ott hallotta a hírt, hogy autó világkiállítás lesz 1904-ben az amerikai St. Louis-ban. A technikai újdonságok iránt nagyon fogékony Galamb elhatározta, megnézi a világkiállítást. Hamburgban - ugyanott, ahol néhány évtizeddel korábban Pulitzer József is - hajóra szállt és 1903. október 3-án megérkezett New Yorkba. Különböző cégeknél vállalt munkát, előbb New Yorkban, majd Pittsburgh-ben dolgozott és végül eljutott az autókiállításra. A kiállítás oly nagy hatást tett rá, hogy elhatározta végleg Amerikában marad. Cleveland és Niles városokban végzett munkák után - ekkor már tudta a nyelvet is és jó fizetésért mint tervező dolgozott - 1905 végén Detroitba érkezett. Három állásajánlat - a Cadillac, a Silent Northern és a Ford - közül a Ford gyárét választotta, és 1905. december 11-én belépett a céghez. A Ford Művek és Galamb József neve a Ford T modell révén kapcsolódott elválaszthatatlanul össze. E sikertörténet - akár vázlatos - ismertetése is szétfeszítené e kis cikk kereteit. Kimerítően megtette ezt Terplán Zénó professzor, a miskolci Műszaki Egyetem tanára Galamb Józsefről szóló tanulmányaiban és könyveiben, melyekre mi is nagyban támaszkodtunk. 5 A híres T modell tervezése 1907-ben kezdődött és 1908. október 1-jére készült el az autó. Az egyszerűen kezelhető megbízható konstrukció és a kedvező ár - amely később még 5 Műszaki nagyjaink. Szerk: Pénzes István. Bp. 1981 V. kötet. TERPLÁN Zénó: Galamb József életútja és műszaki alkotó munkássága. 187-225. p., TERPLÁN Zénó: Az én gépészeim. Miskolc, 1998.
