Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)
II. Módszertan - műhely - közlemények - Gyulai Éva: Muzeológia: tudomány, vagy módszer?
vannak jelen, ennek ellenére a muzeológiai sajátos interdiszciplináris és határtudománynak tartja, melynek eredményei és analízise önálló elmélet kidolgozását kívánják meg, ezért Gluzinski müveiben a muzeológia elméletét is kidolgozta. Korek József 1988-ban megjelent tankönyvében hasonló nézeteket vall a muzeológiáról: „Önálló tudomány, amely szorosan kapcsolódik a szaktudományi ágazatokhoz, de törvényszerűségei általánosíthatók a múzeumi tevékenység minden területén..." 14 A közép-európai muzeológiai kutatás kiemelkedő alakja a grazi Friedrich Waidacher, akinek munkásságát 1993-ban megjelent könyve foglalja össze. 15 Stránsky és Waidacher rendszerének és elméleti munkásságának behatóbb ismerete talán a magyarországi tudományosságot is a muzeológia felé fordítaná. Jellemző, hogy Szlovákiában 1999-ben fordításban is megjelentették Waidacher monográfiáját. 16 Stránsky és Gluzinski munkásságához hasonlóan Waidacher könyve is átfogó munka, amelyben a múzeum elméletének, legfontosabb fogalmainak, tárgyának kidolgozása mellett, melyet elméleti muzeológiának (theoretische Muséologie) nevez, foglalkozik a muzeológia ismeretelméletével is, melynek neve: metamuzeológa (Metamuseologie). Az ismeretelméleti fejezet tudományelméleti részében Waidacher figyelmeztet rá, hogy a nemformális tudományok - így a muzeológia önálló metodológiáját alig dolgozták még ki, mivel létezését nem ismerik el általánosan, főként nem az empirikus gyakorlat képviselői. 17 Az osztrák teoretikus azonban filozófiailag is megalapozott tudománynak tartja, amelynek tárgya viszont nem a múzeum, hanem Stránsky nyomán - a muzealitás, mint az embernek a valósághoz való megismerő és értékelő viszonya. 18 Ismeretes az amerikai tudományosság több képviselőjének ellenkezése, amikor a muzeológiát tudományként próbálják elfogadtatni. De az amerikai kutatók között is van, aki tudománynak gondolja a muzeológiát, s így a szóhasználatban megkülönböztetnek „tárgygondozást" (curatorship) és muzeológiát (museology). G Ellis Burcaw szerint a muzeológia a múzeumról szóló tudomány, amely a múzeum történetével, társadalmi szerepével, sajátos kutatási rendszerévek, az oktatásban betöltött szerepével, valamint a természeti környezettel való kölcsönhatásával foglalkozik. A muzeológia feladata még a különféle szakmúzeumok klasszifikáció]a is. 19 Több kutatónál (Neustupny, Razgon, Korek) is felmerülnek a gyűjteményi kutatás és a tudományok elméleti összefüggései. A levéltári, könyvtári és múzeumi ismeretek, kutatás közös tudományos ismérveit a gyűjtemények és főként a történettudomány relációjában valamiféle forrás- vagy dokumentációtudományban vélik megtalálni. A történelem klaszszikus segédtudományait a német irodalomban már igen régen nevezik forrástudománynak (Quellenwissenschaft) is, s a legutóbbi időkben a Levéltári Szemle alkalmazza a forrástudomány kifejezést a levéltári a levéltári forrásokkal foglalkozó archivisztikai kutatásokra. 20 Nem lenne érdektelen a történeti muzeológiát mint történeti segéd- vagy forrástudományt elméleti vizsgálat alá venni, utalva arra, hogy levéltártudomány helyett is inkább a különféle segédtudományokról beszélhetünk (diplomatika, paleográfia, kronológia stb.). Mintha a történeti muzeológia segédtudományi jellegét hangsúlyozná a nemrég alakult múzeumi egyesület, a MAMUTT is, amelynek tagjai tudatosan választották a szokásos történész-muzeológus megnevezés helyett - amely a múzeumi kutatók kettős, a történettudománynak és muzeológiának való elkötelezettségét közvetíti - a múzeumi történészterminust használja. 14 KOREK J. 1988.24.p. 15 WAIDACHER, F. 1993. 141.p. 16 WAIDACHER, F. 1999. 17 WAIDACHER, F. 1993. 63.p. 18 WAIDACHER, F. 1993.39.p. 19 BURCAW, G.E. 1983.12.p. 20 A történelem segédtudományai. 1998. 8-9. pp.
