Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)
II. Módszertan - műhely - közlemények - Gyulai Éva: Muzeológia: tudomány, vagy módszer?
Muzeológia: tudomány vagy módszer? Gyulai Éva A múzeum egyike a legősibb kulturális intézményeknek, de elméleti kérdései igazán csak a reneszánszban, sőt a felvilágosodással kezdik a tudományok művelőit foglalkoztatni, és az évezredek alatt felhalmozott múzeumi ismeretek sokak szerint máig sem csaptak át a tudomány minőségébe. Ha arra gondolunk, hogy van olyan - napjainkban is gyorsan fejlődő - diszciplína, mint a demográfia, amely egy 17. századi angol tisztviselő megfigyeléseiből nőtte ki egykettőre magát olyan tudománnyá, amely nélkül a társadalomtudományok mai müvelése egyszerűen elképzelhetetlen; akkor a muzeológia valóban nem tekinthető dinamikusan fejlődő tudománynak. A muzeológia tudományosságának kérdése már többször felmerült a hazai irodalomban, a rendszerváltozás évei azonban mintha nem kedveztek volna a tudományelméleti vizsgálatoknak, hiszen utoljára Bezzeg Mária cikkében' fogalmazódott meg ez a kérdés az 1980-as évek végén, közel egy időben a magyarországi muzeológia elméletében és gyakorlatában mindmáig alapműnek tekinthető Korek-féle tankönyv 2 megjelenésével. A „nem tudtuk, de tettük" korszaka után nemcsak a múzeumok 21. századi szerepének megalapozásához, az egyetemi muzeológusképzés rangjának emeléséhez, hanem a tudományos ismeretek időről időre szükséges újrarendezéséhez is fontos lenne a múzeumi elméletet bizonyos tudományfilozófiai, ismeretelméleti vizsgálatnak alávetni. Ez. a munka a tudományelmélet, logika, hermeneutika, általában a filozófia művelőinek segítsége nélkül nem végezhető el, de a múzeumi szakemberek tudatosságukkal, kérdésfelvetésükkel, a nemzetközi tudomány eredményeinek megismerésével hozzájárulhatnak az elméleti kérdések tisztázásához. Ha a muzeológia fogalmának, tudományjellegének szakirodalmi traktátusait nézzük, rögtön szembeötlik, hogy többen és mélyebben foglalkoznak magával a múzeummal, illetve a múzeumi tevékenységgel és a muzeológia tárgyával, mint magával a muzeológiával. Az olasz társadalomkutatók ismert, magyar kiadásban is megjelent múzeummonográfiájában 3 sem a muzeológia, hanem a múzeumban folyó tudományos kutatás, illetve a múzeum mint intézményrendszer, „kulturális gépezet" különféle tudományos szerepe tűnik fel és vizsgáltatik. Bár a nagy gyűjtemények létrejöttét tudományos eredménynek tekinti, a múzeumokat a különféle szaktudományok kutatási anyaga gyűjtőhelyeként, sőt kísérleti laboratóriumaként fogja fel, amely tárgyaival megpróbálja újraalkotni a valóságot. A múzeumok az egyetemekkel együtt - sokszor azokkal szemben is - a tudományok kutatóhelyei, így fel sem merül egy önálló muzeológia-diszciplína kérdése. 4 Az 1960-as 1980-as években a muzeológia elméleti kérdései, köztük magának az elméletnek kidolgozása, valamint mint ismeretegyüttesnek, tudománynak tudományfilozófiai vizsgálata meglepő módon meglódult a szocializmus államaiban, így az NDK-ban, Csehszlovákiában és Lengyelországban, de a szovjet tudományosságban is. 5 A Német Demokratikus Köztársaságban a német filozófia hagyományaihoz híven és a kelet-német kultúrpolitika erős ideológiai vonalát követve - hiszen a múzeumok fontos fórumai és közvetítői lehetnek a marxi-lenini osztályelméletnek - a múzeumi jelenséget már korán 1 BEZZEG M. 1987. 2 KOREK J. 1988. 3 BINN1, L.-P1NNA, G. 1986. 4 B1NN1, L.-P1NNA, G. 1986. „A tudományos kutatás" c. fejezete 5 Az egyes kutatásokat ismerteti KOREK J. 1988. 15-29. pp. és RAZGON, A. 1988.