Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Vígh Annamária: Távlatok és valóság. A történeti muzeológia aktuális feladatai az ágazati irányítás szemszögéből

A múzeumok szakmai irányításának dilemmája éppen az, hogy a múzeum, amely bár nem profitra törekvő, a társadalom szolgálatában álló intézmény, tartósan nem vonhatja ki magát a piaci viszonyok hatása- alól. Az intézmény versenyhelyzetben van programjait illetően, hiszen számos nem múzeum típusú intézmény rendez igen sikeres kiállításokat, és versenyhelyzetben van a szakemberek tekintetében is. A jól képzett, nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező munkaerő számára nem a jelenlegi múzeumi közalkalmazotti státusz a legvonzóbb munkahely. Ebben a helyzetben a múzeum számára az a sok szempontból vitatható és belső feszültségeket is keltő megoldás merül fel, hogy a nagyobb horderejű szakmai feladatok megoldására külső megbízással alkalmaz szakembereket. A versenyhelyzet harmadik eleme a finanszírozás oldaláról tapasztalható. Eredményesség, hatékonyság, feladatorientált tervezés, a teljesítmények állandó és folyamatos értékelése és ellenőrzése, a leggyakrabban felmerülő igények a fenntartói oldal részéről. A felvázolt helyzetben kiemelt fontossága van a NKÖM fenntartásában működő országos múzeumoknak, melyek nemzeti kulturális intézményként a magyar múzeumügy zászlóshajói. Önállóságuk növelése, gazdasági érdekeltségük elmélyítése, a vezetők felelősségének erősítése a jelenleginél még hatékonyabb szakmai működést segíthet elő. III. A történeti muzeológia közelmúltja és jelene Ami a jelen és a jövő múzeumának szakmai-tartalmi kérdéseit illeti, a szakági területek közül a történészeknek meghatározó szerepet kell felvállalniuk, hiszen átfogó ismereteiknél fogva, mondhatnánk predesztináltak arra, hogy a korszerű múzeumfelfogás gyakorlatát megvalósítsák. A többi szakág képviselőivel közösen kell megtalálniuk azokat a kitörési pontokat, melyek a szakmai irányítás és feladatvállalás szintjén a decentralizáció és az állami szerepvállalás fokozatos csökkenésével a szakmai civil szervezetek koordinációs munkáját igénylik. A tradicionális múzeumi tevékenységek közül a legalapvetőbb a gyűjteményi munka, ennek nagysága, minősége határozza meg a muzeális intézményt. A gyűjtemények korszerű nyilvántartása a történeti gyűjtemények esetében igen komoly módszertani problémákat vet fel. Véleményünk szerint az új nyilvántartási rendelet megnyugtatóan tisztázza és egységes rendszerbe foglalja a legfontosabb kategóriákat. A jogszabály lehetőséget nyújt a hagyományos és a számítógépes nyilvántartás egyidejű alkalmazására, illetve olyan intézményeknél, ahol a szükséges számítógépek hiányoznak ezek beszerzéséig a hagyományos leltározást írja elő az új fogalomrendszer alkalmazásával. A nyilvántartási rendszer korszerűsítése a múzeum megújulásának fontos része, mivel az informatika segítségével válnak majd a gyűjtemények valódi közgyűjteményekké. Ezáltal a múzeumok legfontosabb műtárgyait a számítógép segítségével bárki otthonában is megtekintheti. (Természetesen ez a bemutatás semmiképpen sem pótolhatja a tárgyak valódi látványát.) E kérdés tárgyalásánál kell felvetnünk a gyűjtemények fotózottságának kérdését. A tárgyról készült fénykép eddig is a nyilvántartási rendszer fontos előírása volt, de a digitalizáció segítségével hosszú évek hiányossága számolható fel. Mivel a történeti gyűjtemények gyarapodása semmiképpen sem mérhető a régészeti anyag mennyiségi növekedéséhez, viszonylag kis befektetéssel rövid idő alatt látványos eredményeket lehet elérni. Természetesen a digitális kamera sem csodaszer és számtalan tárgy méreténél, anyagfajtájánál fogva kevéssé alkalmas az egyszerű gépekkel történő felvételre. Ahogy korábban megtörtént a gyűjtemények számítógépes ellátottságának felmérése, úgy időszerű volna ugyanezt megtenni a digitális kamerákra nézve is, majd pedig elősegíteni, hogy a gyűjtemények mind nagyobb arányban élhessenek ezzel a technikai lehetőséggel. A nyilvántartás törvényi kötelezettség, ennek pontossága és szakszerűsége alapján mérhetők fel reálisan az egyes gyűjtemények. A jelenlegi statisztikai adatlap történeti tárgyakra