Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

VII. Könyv- és folyóiratszemle - Új törekvések a helytörténeti kutatásban: Sátoraljaújhely lexikona (Veres László)

Új törekvések a helytörténeti kutatásban: Sátoraljaújhely lexikona Veres László Az egykor észak-délnyugat irányban hosszan elnyúló, vegyes etnikumú és Tokaj-Hegyalját is magába foglaló Zemplén vármegye központját, Sátoraljaújhelyt a 19. század elején joggal nevezték „Fényes Újhely"-nek. A város gazdasági „szerepvállalása" mellett óriási hatású volt a térség és Magyarország művelődési, kulturális, politikai életében is. Itt élt és itt fejtette ki tevékenységét a nyelvújító Kazinczy Ferenc. Itt kezdte pályáját Kossuth Lajos. Az 1831-ben megalakult Zempléni Casinónak pedig olyan neves tagjai voltak Kazinczy és Kossuth mellett - az itt élők közül -, mint Balásházy János, Szemere Miklós, Kazinczy Gábor és Wass Albert. Kazinczy Ferenc, Sátoraljaújhely szellemi életének legnagyobb hatású alkotója 1814ben, a város református egyháztanácsi ülésén többek között ezt a kijelentést tette: „Az Újhely ifjainak illenék nemcsak a külföldi változást, hanem a hazait is, s nevezetesen az Újhelyben történt dolgokat tanulniuk". A Mester mindmáig ható intelme vezette Sátoraljaújhely és a Trianon után Magyarországon maradt Zemplén Kazinczy Ferenc Társaságba tömörített lokálpatriótáit arra, hogy a helyismeretben való tájékozódás elősegítésére elkészítsék Sátoraljaújhely lexikonát. E vállalkozás egyedülálló Magyarországon, hiszen az 1980-as években született kétkötetes Budapest lexikonon kívül sehol sem készült ilyen jellegű feldolgozás. A Budapest lexikon nyilvánvalóan nem lehetett példa egy vidéki város számára, már csak elnagyoltsága, felületessége és módszertani hibái miatt sem. A sátoraljaújhelyi lexikon készítőinek minden szempontból úttörő szerepet kellett vállalniuk. 1998ban, amikor elkezdték a munkálatokat, Balassa Iván sárospataki helyismereti lexikontervezete szolgált kiinduló pontul. Az öttagú szerkesztőbizottság világosan látta, hogy a lexikonnál fontosabb lett volna a város történetét összefoglaló monográfia elkészítése, de be kellett látniuk, hogy Újhely történetének, jelen helyzetének részletekbe menő korszerű feldolgozása, a folyamatoknak és az összefüggéseknek alapos, elemző feltárása hosszas kutatómunkát igényelne, amihez nincsenek meg a feltételek. Emiatt Újhely monográfiájának elkészítése távlati céllá változott. A Kazinczy Társaság vezetősége nem vállalkozott egy elvileg megvalósíthatatlan, szakmai és erkölcsi szempontból tisztességtelen megoldásra, vagyis monográfia készítésére. Úgy érezték, hogy a Kazinczy Ferenc Társaság szellemi műhelyében létezik egy olyan munkatársi gárda, amely „az elmúlt évtizedekben alaposan tájékozódott, tisztes mennyiségű ismeretanyagot hozott felszínre. Ha ez a tudás nem is áll még össze valamiféle tüzetes és rendszerezett, a teljesség igényével készült feldolgozássá, érdemes mégis az eredményeket közkinccsé tenni". Főként Fehér József irodalomtörténész, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum igazgatója, Hőgye István, az újhelyi levéltár vezetője, Csorba Csaba történész és Kováts Dániel irodalomtörténész közös akaratával született meg a lexikon koncepciója, amely három év alatt megvalósult 30 szerző közreműködésével és 4 millió forinton belüli teljes költséggel, ami a B/5-ös, keménytáblás borítójú, 40 ív terjedelmű és több száz fotót tartalmazó munkát figyelembe véve rendkívül alacsony árnak tekinthető. Utaltam rá, hogy a jól felkészült szerzők a tisztességtelennek tűnő monográfia írása helyett eddigi ismereteik összegezésére vállalkoztak lexikon formájában. Jól tudjuk, hogy mindkét műfajnak megvannak a nehézségei és vitatkozni lehetne arról, hogy melyik követheti a másikat. Mindenesetre az újhelyiek a lexikonkészítés rögös és úttörő útját választották. Előmunkálatok, példák hiányában nekik kellett rendszert és módszert alkotniuk, ami talán tanulságos lehet a követők számára. Mivel a nagy magyar és speciális lexikonok kivételével nem volt előképük, ezért a szerkesztőbizottság a címszavak megoldására