Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

VI. Kitekintés - nemzetközi kapcsolatok - Baják László: Bajorok és magyarok - kiállítás Passauban és Budapesten

szakmai partnerük a Nemzeti Múzeum lesz. A magyar fél azonban felkészületlen volt. Nem volt kialakult álláspontja a bajor-magyar együttműködés szervezeti formáiról, nem alakított ki egységes szakmai véleményt a kiállítás tartalmi vonatkozásairól, és mint utóbb kiderült, a kulturális tárca költségvetési szempontból sem számolt a kiállítással. Már ekkor nyilvánvalóvá vált az is, hogy a Nemzeti Múzeum, más, szintén a millenniumhoz kapcsolódóan nemzetközi elkötelezettségei miatt 2000-ben aligha fog tudni bajor-magyar kiállítást rendezni. Jellemző módon a konferenciák magyar résztvevőit is jórészt a bajor fél választotta ki és hívta meg, ami lényegében lehetetlenné tette egy egységes magyar álláspont kialakítását. A bajorok azonban szerencsére nem kívántak visszaélni a helyzeti előnyükkel és végül konstruktív partnernek bizonyultak. Megállapodás született a kiállítás egy évvel történő elhalasztásáról, továbbá, hogy a kiállítás először Passauban, majd utána Budapesten kerül bemutatásra. A bajorok vállalták a szállítható installáció, valamint a kiállítási tanulmánykötet, illetve katalógus elkészítését is. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a kiállítás ügyeinek intézésére kinevezett ugyan egy szakmai kuratóriumot, amelyben számos érdekelt intézmény kiváló kutatója képviseltette magát, de végül a munka különböző okok miatt jórészt mégis a Nemzeti Múzeum munkatársaira maradt. A bajor lépéselőny miatt a kiállítás tartalmi vonatkozásait tekintve a reális célkitűzés a forgatókönyv javítgatása, finomítása, illetve az aránytalanságok korrigálása lehetett. Mindezek ellenére a konferenciákon kialakult vitát, miszerint a kiállítás kronologikus, vagy inkább tematikus jellegű legyen-e, sikerült kompromisszummal lezárni. A kiállítás alapvetően kronologikus felépítésű lett, amelyet csak helyenként módosítottak tematikus egységek. Viszonylag hamar egyetértés született arról, hogy a kiállítás nem mutathatja be az egész kapcsolattörténetet, hanem csak néhány fontosjellemző és egyben tárgyi emlékekkel is jól dokumentálható fejezetét. Csak a kiállítás előkészületeinek vége felé érvényesült az a koncepció, mely szerint a kiállítás két végpontját Szt. István és Gizella, valamint Erzsébet királyné kora adja, amelyhez mintegy bevezetőként csatlakozik a „kalandozások kora", másrészt epilógusként a 20. század. Bár nem tartottuk szükségesnek, hogy a kiállításon megjelenjen a honfoglalás előtti történelem: a fiktív magyar-szkíta, magyar-hun rokonság, illetve a germánok, avarok és a pannóniai frankok története, a bajor fél azonban ragaszkodott hozzájuk. Sikerült fölszámolni számos aránytalanságot, így pl. minimálisra csökkent a magyarokat a „csikós-gulyás romantika" szemüvegén keresztül bemutató rész, ugyanakkor jelentőségének megfelelő helyet kapott Hunyadi Mátyás kora, Albrecht Dürer személye vagy a Müncheni festőiskola. A 2001. május 7-én (Gizella királyné halálának emléknapján) a passaui Oberhausmuseumban megnyílt kiállítás a következő fejezetekre tagolódott: 1. Kereszt és korona (bevezetés), 2. Szomszédok, ellenségek, barátok (kalandozások kora, Árpád-kor), 3. Városok, piacok, utak (hospesektől a Fuggerekig), 4. Magyarország virágkora (15. század), 5. Török idők, 6. A Duna mentén (18. század), 7. A forradalomtól az aranykorig (19. század), 8. Stációk a 20. században. Passau városát története predesztinálta a kiállítás befogadására. A Duna mellett fekszik, márpedig Bajorországot és Magyarországot az évszázadok során elsősorban a Duna kötötte össze, mely egyszerre volt hadi, kereskedelmi és telepítési útvonal is. A passaui püspöknek szerepe volt a magyarországi térítésben, sőt, ami a legfontosabb itt, a passau-niederburgi kolostorban temették el Gizella királynét. Amilyen káprázatos látványt nyújt azonban a kiállítás helyszíne, a város és a folyók összefolyása fölé magasodó 13. századi eredetű passaui fellegvár, olyan kevéssé alkalmas nagyszabású történeti kiállítás fogadására. A zegzugos folyosókkal összekötött különböző nagyságú és belmagasságú termek és szobák egymásutánja nyilvánvalóan nem alkalmazkodik a bajor-magyar kapcsolatok logikájához és súlypontjaihoz. A bajor rendezők modern technikai eszközök bőséges alkalmazásával, látványos, vagy legalábbis annak szánt installációs megoldásokkal, szórakoztató és a gyere -