Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

VI. Kitekintés - nemzetközi kapcsolatok - F. Dózsa Katalin: A MAGYart, a Magyar Kulturális szezon Franciaországban (2001. június-december 31.) múzeumi programjai

bemutatásra kerülő avantgárd építészeti fotókon Vasarely Bauhaus-on nevelkedő látásmódja és képzőművész barátainak - Bortnyik Sándor, Kassák Lajos, Moholy-Nagy László - képi világa jelent meg. A kortárs magyar képzőművészet is nagy számban szerepelt a szezon csemegéi között. Legtöbbjüket a Műcsarnok képviselte, de jó néhány galéria is beszállt a szervezésbe. Különösen érdekes volt az „Újrakezdések" c. kiállítás, amelyre Jacques Salome pszichoszociológus Sabine Fazekas művészeti tanácsadó segítségével több mint 50 budapesti és szentendrei művész műtermébe látogatva 15 művész alkotását válogatta ki. E kiállításnak hazai „utóélete" is van, mert a BTM Fővárosi Képtára 2002 februárjában bemutatta a Kiscelli Múzeum Romtemplomában is. A kortárs iparművészet is reprezentálva volt, Pereli Zsuzsanna gobelinjeivel az Aubusson Gobelin Múzeumban, illetve 20 magyar művész „Útikárpit" kiállításával a Joinville-i kastélyban szerepelt. Mellettük a francia közönség megismerkedhetett a két, talán legismertebb magyar „márká"-val: Villandry kastélyában és a Párizsi Magyar Intézetben a herendi porcelánnal, illetve Nancyban, Vallauris-ban és Beauvais-ban a Zsolnay-kerámia art noveau alkotásaival a pécsi Zsolnay Múzeum anyagából, Kovács Orsolya rendezésében. A magyar népművészet rangos kiállítással jelentkezett: Lackner Mónika és Granasztói Péter a Musée de lTIomme-ban 2001. október 30-2002. június 2. között a „Cifraszűr egy hagyományos paraszti ruhadarab" címmel mutatta be ennek a rendkívül reprezentatív, több százéves múltra visszanyúló, és jelenlegi formájában a 19. századhoz köthető magyar népi ruhadarabnak a történetét, hímzésminta- és színgazdagságát. A cifraszűr divatját és elterjedését a 19. század gazdasági, társadalmi és politikai változásainak tükrében ábrázolták, kitérve a cifraszür úri, polgári divatjára is, illetve arra, hogyan jelenik meg a 19. századi életkép, illetve politikai festészetben. A Nemzeti Galéria a nagybányai festészetet bemutató reprezentatív tárlattal szerepelt Villandry-ban, illetve Párizs VI. kerületi Önkormányzatának kiállítótermében. „Napfényes Magyarország" címmel Jávor Anna, Bakó Zsuzsa és Szűcs György válogatta azokat a képeket, amelyek méltóképpen reprezentálják a „magyar kolorizmus" e sajátosan a helyi tradíciókat a müncheni, párizsi hatásokkal ötvöző művészetét. A Magyar Nemzeti Múzeumnak több jelentős programja volt. Saint Germain en Layeban, a Musée des Antiquités Nationales-ben „Őskori aranykincsek" címmel Kovács Tibor főigazgató és Kemenczei Tibor a Kárpát-medence őskori aranykincseiből 475 aranytárgyat válogattak ki, amelyek Kr. e. 3000-től a római foglalás kezdetéig tartó időszakból származnak, s a réz-, a bronz- és a vaskori társadalmak vezető rétegeinek hihetetlen gazdagságáról, magas színvonalú művészetéről tanúskodnak, bemutatva a korabeli viseletet, fegyverzetet, vallási kegytárgyakat stb. Az Anjou grófok és hercegek történetét mutatta be a Fonlevraud-i apátságban „Az Anjouk Európája" címmel az a nagyszabású kiállítás, amelynek a Magyar Nemzeti Múzeum társrendezője volt, s Kiss Etele muzeológus mellett Marosi Ernő művészettörténész határozta meg a kiválasztott tárgyakat. A kiállításra ugyanakkor az Európai Bizottság 1999ben indított „Európa, egy közös örökség" című programja keretében került sor, ezért a magyarokon kívül francia, osztrák, horvát, olasz, sőt oxfordi múzeumok is részt vettek munkálataiban. A Magyar Nemzeti Múzeum még egy nagyszabású régészeti kiállítást rendezett Vienneben, a Musée et Sites Archéologiques de Saint-Romaine-en-Gal-ban „A kelták Magyarországon" címmel. Annál érdekesebb volt ez a téma, mert mind Franciaországban, mind Magyarországon a római hódítások előtt kelta törzsek laktak. Ezt a közös előzményt a két ország régészei már több mint egy évtizede kutatják. A nemzetközi program keretében folyó ásatások - a budapesti Gellért-hegyen és a franciaországi Mont-Beuvray-n - számos új eredménnyel gazdagították tudományos ismereteinket. E kiállításhoz jelentős anyagot adott