Kurázsi Napló, 1995 (2. évfolyam, 1-5. szám)

1995-01-04 / 18. szám (1. szám)

JRÁZS1 NAPLÓ ban élő szakemberektől, ha megfelelően mű­ködik. Ezt nekünk, képviselőknek kell bizo­nyítanunk. Ha a település lakói úgy látják, hogy az önkormányzat politikai csatározások helye, esetleg gyakran csapnak össze szemé­lyes indulatok, ha a képviselők elszakadnak a választóiktól, akkor nem fogunk segítséget kapni. Rajtunk múlik, hogy ez ne így legyen.- Az alakuló ülésen is elhangzott, de a kam­pány során is az előzetes tárgyalásainkon, hogy aki képviselőként bekerül az önkor­mányzatba, azzal szemben egyetlen elvárás van, hogy megfelelő szakértelemmel, ember­séggel végezze munkáját. Olyan koalíciós megállapodásokra, amelyek bármely fél kezét jobb meggyőződése ellenére megköt­nék, nincs szükség. Egy ez év őszén készült tanulmány szerint a frakció jellegű tömörülé­sek jelenléte az önkormányzatokban a tele­pülések nagyságával arányosan alakult ki. /50000 fölötti lakosszámnál 90%, 15-50000 között 40%, 2-15000 között csak az önkor­mányzatok 20%-ában működtek frakciók. A frakciók 50%-ában volt egymás közötti koor­dináció az előző ciklus végén, míg kezdetén ugyanez a szám 70% volt. Az együttműködé­si hajlandóság csökkenése valószínűleg a kö­zeledő választási kampánynak volt tulajdo­nítható. A véleményem az, hogy ha a frakci­ók 50-70%-a tud együttműködni, akkor ez az együttműködés tulajdonképpen frakciók nél­kül is megvalósítható, szakmai alapon./- Az önkormányzatok működési kereteinek kialakításához természetesen szükség van a képviselők közötti egyeztetésre, a testületi üléseken kívül is. Itt a bizottságok kialakítá­sára, az SZMSZ megalkotására, esetleges módosítására gondolok elsősorban. Magyarul arra, hogy mit és hogyan, milyen keretek kö­zött kíván az önkormányzat elvégezni az el­következő négy évben. Ezzel kapcsolatban nagyon hasznos együttműködés alakult ki már a kampány során az SZDSZ és az MSZP ill. az SZDSZ és a FIDESZ között is. Már többször leírtam, de megismétlem természe­tesen minden képviselő felé nyitottak va­gyunk. A keretek kialakulása után, a konkrét egyéni döntésekben viszont tiszteletben tart­juk a képviselők szuverenitását.- Az önkormányzati törvény is csak a vá­lasztók közösségét tartja irányadónak /nem említ pártot v. társadalmi szervezetet/. "A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége -közvetle­nül, ill. a választott helyi önkormányzata út­ján- önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyéit." A törvény ugyanígy nem teszi lehetővé, hogy az egyéni képviselő "csak" a választókerületének érdekeit képvi­selje. "A települési képviselő a település egé­széért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit." /A törvény tehát ilyen szempontból nem tesz különbséget az egyéni választókerületből ill. a listáról beju­tott képviselő között. /A választói érdekkép­viselet az szolgálat. Az önkormányzat feladatairól, hatásköréről egy korábbi írásban már beszámoltam. Ha ezeket megfelelően végre tudjuk hajtani a lakosság is meg lesz elégedve a munkánkkal. A jogszabály szerint a "települési képviselők jogai és kötelezettsé­gei azonosak". Az, hogy a választók nekünk szavaztak bizalmat az megtisztelő, de az ün­nepi pillanatok véget értek. Négy év alatt fo­lyamatosan bizonyítanunk kell, hogy megfelelünk ennek a bizalomnak és nem hi­szem, hogy lesz türelmi idő. Ehhez a munkához kívánok a polgármester úrnak, az alpolgármester asszonynak és min­den önkormányzati képviselőnek erőt, egész­séget, sok sikert, a választóknak azt, hogy ne kelljen megbánniuk a választás során leadott szavazataikat, s az önkormányzat az elvárá­sainak megfelelően működjön. S most mindenekelőtt minden tiszaföldvári polgárnak békés, nagyon boldog új eszten­dőt! /rHartyányi László:/

Next

/
Thumbnails
Contents