Kurázsi Napló, 1995 (2. évfolyam, 1-5. szám)
1995-01-04 / 18. szám (1. szám)
KURÁZSI NAPLÓ 1994. december 22....- Lezajlott az 1994. december 11-én megválasztásra került önkormányzat alakuló ülése. A polgármester és a 17 képviselő esküt tett és átvette a mandátumát.- Megválasztotta a képviselőtestület az alpolgármestert, Kocsisné Danku Zsuzsanna /MSZP által támogatott/ képviselő személyében, aki a tisztséget társadalmi megbizatásban tölti be. Megválasztásra került a pénzügyi bizottság is. A bizottság elnöke dr. Császár Szilveszter, /képviselő/, tagjai: Beliczai László /képviselő/ és Kazai Sándor a TISZAPACK Papíripari Szövetkezet főkönyvelője.- A további bizottságok vezetőinek és tagjainak megbízása januárra várható. A körvonalak, hogy milyen bizottságokra lesz szükség az eredményes működéshez most kezdenek kialakulni. A már megválasztott pénzügyi bizottságon kívül valószínűleg még négy bizottság alakul. Ezek a következők: - ügyrendi bizottság; szociális- és egészségügyi bizottság; oktatási-, kulturális-, és sportbizottság; település /város/ fejlesztési bizottság.- Az előző négy évhez képest a bizottságok feladatai növekedni fognak, éppen azért, mert kevesebb bizottsággal lenne célszerű el-A végezni a munkát. így kerülhet összevonásra a szociális és egészségügyi feladatok ellátására alakítandó bizottság, ill. az oktatás-, művelődés-, sport témakörben tevékenykedő bizottság. Gyakorlatilag az elnevezésekből is látszanak a feladatkörök. Három bizottság olyan, amely megfelelő szakemberek bevonásával egy-egy részterületet képvisel a városban. Az sem baj, ha ez jó értelemben vett lobbizás lesz az adott ágazat érdekében. Az ügyrendi bizottság az ágazati bizottságokjavaslatai alapján előkészíti a testületi ülések anyagát oly módon, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, /rendelet-, és határozattervezeteknek, stb./ A végére maradt a már megalakult pénzügyi bizottság. A szerepe talán a legfontosabb, hiszen mind az éves költségvetés megtervezésében, mind a későbbi végrehajtásában, betartásában és az egyensúly megőrzésében az ágazatok között a város egészének érdekében, ez a bizottság a meghatározó. /Ugyanis a fentebb említett, jó értelemben vett lobbizásnál is óhatatlan, hogy a szakbizottságok, ha bizonyítani akarnak, maguknak szeretnének több pénzt, hogy az ágazat megfelelően működjön ill. fejlődjön is. /Félreértés ne essék, itt nem bántó értelemben használom a 3 bizottságra a szakbizottság szót, a 2 ellenében. Természetesen a pénzügyi és az ügyrendi bizottság is szakbizottság, de nekik az egész működést egyenlő mértékben kell figyelemmel kisérni ill. kontrollálni, míg a többieknek elsősorban a specifikus területeket./- Fontosnak tartanám, hogy a bizottságokba a megfelelő szaktudású emberek kerüljenek megválasztásra. Az is nagyon lényeges lehet a további működés szempontjából, hogy ezek a kiválasztások úgy történjenek meg, hogy a képviselőtestület a pénzügyi bizottsághoz hasonlóan teljes mértékben el tudja fogadni a többi bizottság összetételéte is. Ez a konszenzus a jövő érdekében nagyon fontos, hiszen így a bizottságok vezetői és tagjai is maguk mögött tudhatnák az egész testület támogatását. Ami még meg fogja határozni a megfelelő működést, az az, hogy sikerül-e megfelelő és a szakterületükön nagy tudással bíró embereket meggyőzni arról, hogy vegyenek részt ebben a munkában. Vagy bizottsági tagként /ők lesznek kevesebben, hiszen a bizottságok állandó létszáma nem lehet túl magas/, vagy egy-egy olyan feladat megoldásánál, amely mindenképpen igényli a megfelelő szakember bevonását.- Úgy érzem, hogy az önkormányzat akkor kaphat segítséget egy-egy területen a város-
