Kurázsi Napló, 1994 (1. évfolyam, 3-17. szám)
1994-12-06 / 15. szám
6 KURÁZSI NAPLÓ VÍZMŰ TÁJÉKOZTATÓ Csatornázásról, strandról December 1 -én, szerdán este az MSZP szervezésében, melyen bemutatkozott a polgármesterjelölt és a képviselőjelöltek, nagyon tartalmas beszélgetés folyt a Jelöltek és a közönség között igen Jó hangulatban, de ez itt nem a választási hirdetés helye... Két téma merült fel, amely intézményünket is érinti, de a város lakosságát is olyan mértékben, hogy szerintem nagyobb nyilvánosságot is megérdemel az elemzésük. Az egyik ilyen téma csak áttételesen vonatkozik a VCSM-re. A regionális (kistérségi) együttműködésről szólt. Pontosítva arról, hogy Tlszaföldváron van egy Jelentős mértékben alulterhelt szennyvíztisztító-telep ugyanakkor a szomszéd településen is most épül, esetleg összelehetett volna kapcsolni a két település rendszerét, vagy még többet is akár. Általánosan csak annyit szeretnék a témáról elmondani, hogy a regionális együttműködés igen jó lehet, oktatási, művelődési, egészségügyi, sport stb. területen, ha az integráció önszerveződő módon történik, tehát az önkormányzatok elképzelései találkoznak a polgárok ilyen irányú igényeivel. Az például, hogy bizonyos céltámogatási formák létszámküszöbhöz vannak kötve nem biztos, hogy Jó, mert adminisztratív módon erőszakolja ki a társulások létrejöttét. A konkrét esetben: A szennyviztlsztitó-telep építésére az engedélyt a VÍZIG 1976-ban adta ki, csaknem 20 éve. Akkor ügy tűnt, hogy a jelenlegi 600 kőbméter/nap kapacitás csak az I. ütem lesz. Az átadása 1985. október 9-én történt meg, akkor már látszódott, hogy az igényekhez képest az I. ütem is túlméretezett, ezért hosszabb, alacsony terhelésű próbaüzem után, mely 1986. szeptember 24-től több mint egy évig tartott 1988. január 26-án kapta meg a vízjogi üzemeltetési engedélyt. A próbaüzem ideje alatt az akkori üzemeltető megyei Víz-, és Csatornamű Vállalat felmérte annak a lehetőségét, hogy a telep alulterheltségének megszüntetése érdekében a martfűi szennyvíz egy részét átvezetnék Ti szafö ldvárra. A rendszer klpítésére azonban akkor sem és később sem volt pénzügyi lehetőség. /A vízjogi engedélyen ezek a tények szerepelnek. / A szennyvíztisztító-telep földrajzi helyzetét figyelembe véve, a Cibakházáról történő átvezetés sokkal nagyobb távolság, mint a martfűi. Az ilyen társulásnál a következő kérdések merülnek fel:- Ekkora távolságra történő szennyvízszállltás nem történhet gravitációs úton. Az átemelők építése és a későbbi üzemeltetési költsége megemeli a tisztítás fajlagos költségét, magyarul drágább lehet a nagyobb rendszer üzemeltetése így a csatornadíj is, mint a csak településen belüli rendszeré. Az utólag csatlakozóknál ez nem okozna feltétlen problémát, hiszen egy új szolgáltatással életbe lép annak a díja Is. Viszont ahol már régebben is működött a rendszer, ott az árváltozást a másik település rácsatlakozásának tudnák be az emberek. A másik variáció, hogy nem egyenlő mértékű díjat fizetnének a települések /ez sem ösztönözné a jó kapcsolatok kiépítését/.- Az valószínű, hogy magának a szennyvíztisztító-telepnek a fajlagos költségei csökkennének, - az elgondolásnak ez a része nagyon Jó -, de a hálózat üzemeltetésének költségei ennél nagyobb mértékben nőnének, ráadásul, még több km. hosszúsággá szakaszt kellene megépíteni úgy, hogy csak költsége van, bevétele nincs. /Mivel az átkötő szakaszon nem lennének rákötések.//Akik ritkán lakott területen mostanában pl. gázt vezettek be az utcájukba tudják, hogy a rájuk eső költség sokkal magasabb, mint ahol sűrűn laknak./- Amikor a települési önkormányzatok úgy döntöttek, /egy részük/, hogy a vízellátást és a csatornázást saját üzemeltetésükbe veszik át, az egyik fő szempont az volt, hogy a díjakban a település teljes költsége jelenjen meg. Ezért vein az, hogy nálunk jelenleg 15%-kal kisebb a vízdíj és 29%-kal kisebb a csatornadíj, mint a megyei üzemeltetésű településeken. Társulás esetén a közös költség a fentiekből adódóan nem biztos, hogy alacsonyabb lenne, mint a városi az a valószínűbb, hogy magasabb. A probléma /a telep jobb kihasználása/ megoldásának azt látom, hogy növelni kell a településen belül a cstomahálózat hosszát és a bekötések számát, /ezt már az 1988-as vízjogi engedély is tartalmazza./ 48 km csatorna építésre tavaly beadtuk a céltámogatási pályázatot, melyet el is fogadtak, 15 éves ütemezéssel. Az, hogy ez valójában mennyi idő alatt valósul meg, az már az elkövetkező önkormányzatokon múlik /természetesen figyelembe véve a lakossági igényeket/. Ez fogja megoldani a tisztító-telep hatékony kapacitás kihasználását. Összefoglalva: a lakosság igényei alapján kezdeményezett regionális együttműködés jó dolog, de nem biztos, hogy ezt műszaki megoldásokkal kiépített "köldökzsinórokkal" kell biztosítaniuk az önkormányzatoknak. /Amennyiben azonban erre a kérdésre, melyet a közönség soraiból tettek fel, a települések polgárai, - nemcsak az önkormányzatok - azt válaszolják, hogy ez a Jó megoldás és a részletes, megalapozott költségelemzések is ezt bizonyítják akkor meg kell valósítanunk./ A másik kérdéskör a strand fejlesztése volt. Ezzel egyetértek, de amit egy korábbi Kurázsi Naplóban már leírtam, azt most is fenntartom, hogy a lakosságot meg kell kérdezni arról, hogy számára ez mennyit ér, ha közpénzekből valósul meg, hiszen egy komolyabb fejlesztés milliós nagyságrendű lehet. Fejlesztési tervek mindig voltak. /Általános iskola alsó tagozatába jártam, amikor a múzeumban már maketten, rajzon látható volt a fejlesztési terv. Üdülőtelep, több medence, csónakázótó stb. Ennek kb. 30 éve... /A strandunk vize jó. Vétek lenne nem kihasználni. Akik odajárnak, tudják, hogy ennek a víznek a gyógyító hatása semmivel sem marad el az esetleg nagyobb hírű strandok mögött. Persze ahhoz, hogy pontosan milyen betegségek gyógyításában a legjobb, ahhoz szakorvosi háttér szükséges. /A jelenlegi minősítése: alkálikloridos, hldrogénkarbonátos hévíz./ Amit a város kihasználhatna fejlesztés ügyében az az, hogy Jelenleg két nyomvonalon is folyik felmérés. Az egyik a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából az "Alföld kutatás” keretében a Tiszamenti termáladottságokkal rendelkező településeket vizsgálja. Ennek a gyakorlati kivitelezését a MAGYAR REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI -. URBANISZTIKAI ÉS ÉPÍTÉSZETI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TERMÁLINFORMÁCIÓS ÉS TANÁCSADÓ IRODÁ-ja végzi./ A másik a JNK-Szolnok Megyei Önkormányzat 1994. október 7-i hálózata alapjárí a SZOLTISZ IPARI ÉS KERESKEDELMI KFT. által /befektetési és tanácsadó iroda/ végzett felmérés-sorozat, mely az idegenforgalom szempontjából is hasznosítható termálfürdők fejlesztési lehetőségeit tárja fel és ehhez befektetőket, pénzügyi forrásokat, üzleti vállalkozókat keres. Az adatlapokat mindkét helyre visszajuttattuk / az adatlapok kérdései a termálvíz minőségére, a vendéglátó Ш. szálláshelyek számára, a gyógyászati háttérre, a kapacitásadatokra, a település jellegére, egyéb nevezetességekre, megközelíthetőségre stb-re vonatkoztak mindkét esetben/. Településünk, azt figyelembe véve, hogy az Alföldön helyezkedik el, pihenő gyógy/ turizmus céljaira nincs rossz helyen. Jók a termálvíz adottságok közel van a Tisza /a Rákóczlújfalu-Martfű- Tlszaföldvár tájvédelmi körzet/, a Kőrösmenti tájvédelmi körzet, holt-ágak is vannak a környéken, tehát pihenésre, horgászásra esetleg vadászatra a gyógyturizmus mellett van lehetőség. Tervbe van véve a vasút melletti halastó meder újbóli fel töltése is. Fentiek alapján javaslom az új önkormányzatnak, hogy ezt a két felmérést kísérje ügyeimmel, hátha sikerül a fejlesztési tervek megvalósításához külső pénzügyi befektetőket bevonni. Ilyen módon a fejlesztésnek nemcsak az idegenforgalom, hanem a város is haszonélvezője lehetne anélkül, hogy teljes egészében a település költségvetéséből kellene finanszírozni azt. Hartyányi László
