Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

Az oldás és kötés mágikus értelmezése a törökországi folklórnak is szép színfoltja. Amelyik gyermek nem fejlődik korának megfelelően, azt gyanítja a környezete, hogy valaki megkötötte a sorsát. Három út kereszteződésénél mosdatják meg, a róla lefolyó vizet pedig ollóval vágják el.

90 Mehmet Aydin Konya környékéről egy kedves népi játékot ad közre, amiben valójában az oldás-kötés esetére világít rá, így az analógiás gondolkodás is egyszeriben érthetővé válik. Amikor a gyermek elindul, hogy ne essen el gyakran, a két lábára zsinórt kötnek. Vizespohárral a kezében egy asszony a gyerekhez megy és beszélgetni kezd az anyjával: Anya: - Miért jöttél? Asszony: - Pányvát vágni jöttem. Anya: - Nem vághatod! Asszony: — De elvágom! — máris szétvágja a gyermek lábán lévő zsinórt ezzel képletesen elvágta a gyerek mozgásfejlődését akadályozó dolgot. A játék neve: pányvavágás köstek kesme. A kazak folklórban hasonló jelenséget láthatunk: Növekedvén a gyermek, ha későn kezd el járni, fekete, fehér és színes szalaggal összekötik a lábát és az aul vénei közül egy, bicskával elvágja a szalagot és tűzbe veti.

91 A metélkezés (sünnet) Az iszlám kultúrkörben általánosan elterjedt szokás a metélkezés. Napjainkban az iszlám vallás egyik alappillérének számít, azonban nagy valószínűséggel jóval korábbra tehető a szokás eredete. Anatólia régi néphitében nincs a meglétére utaló jel, egyes kutatói vélemények szerint „bizonyos totemnek bemutatott áldozatról van szó, ami a vitézség egyik fokmérője, tudniillik ha hang nélkül kibírja a legény, hogy lemetszik a péniszen túl növő bőrdarabkát, vitéz lesz 90 Aydin, Mehmet 1982. 91 Kalafat, ya

?

ar 2002. 320-321. 35