Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

Rosszcsontok együtt belőle," véli Ismét Zeki Eyuboglu, török kutató.

92 Mazahéri

93 a középkori muszlim életről szólva írja, hogy „a sémi népek és a feketék régóta metélkeznek, a sémiták még a lányokat is körülmetélték, kivágták a klitoriszt." A termékenységi áldozatnak tartott rítus jellemző volt a komoly sémi hatás alatt álló területeken, úgymint, Szíriában, Egyiptomban, Afrikában és Mezopotámiában. Perzsia és a többi iráni kultúrkörhöz tartozó területek sokáig ellenálltak, végül csak a fiúk esetében maradt meg a körülmetélés, de, hogy különbözzenek a zsidóktól, későbbi időre, a gyermek 7—13 éves korára tették a metélkezés idejét. (A Kilimandzsáró lábánál élő törzseknél, a maszájok némely csoportjánál ma is metélik a lányokat. A hét évenként rendezett rituális metélés kegyetlen, és a higiéniai követelmények teljes mellőzésével végzett beavatkozás sok áldozatot követel.) Régészeti leletek nem utalnak arra, hogy az iszlám felvétele előtt az anatóliai kultúrában élt volna a metélkezés szokása. Hérodotosz híres történelemkönyvében az egyiptomiak metélkezéséről ír. Nagyon valószínű, hogy a szokás az egyiptomi kultúrából terjedt el az arabok között, tőlük a zsidók vették át és a Szíria felől érkező zsidóktól került a kisázsiai török kultúrába. Mivel az egészségügyi szempontok indokolták, a forró égövi országokban hamar elterjedt, s a térhódítás az iszlám vallás felvételével könnyebb volt. György barát írja a középkorban: „nekem úgy tűnik ezek inkább azért metélkeznek körül, hogy mosakodásuk — amikor is az egész testüket leöblítik vízzel, ne legyen érvénytelen csak azért, mert maradt egy darabka száraz terület a fityma alatt. Tunamert a fa tetején 92 Eyuboglu, Ismét Zeki 1998.170-171. 93 Mazahéri, Ali 1989.59.60. 36