Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

- Kegyelmezzen Isten a hátramaradottaknak. - A Paradicsomban találja meg helyét. - Ne adjon az Isten olyan fájdalmat, ami ezt elfeledteti. - Isten szent hite és a Korán megadassék (vigasztalódást ad). - Ót Isten nyugosztalja, titeket éltessen. - Bőséges legyen a földje. - Allah bocsássa meg a bűneit. - Ezen a világon senkit meg nem bántott, a túlvilágon őt se bántsa az Isten. - Allah a földjének erejét (életét) gyermekeinek adja. - Békéljen meg a lelketek. - Nagy helyről jött a parancs. - Fatma anyánk türelmét adja Isten. - Allah fób türelmét adja. - Mit tehettek... mindnyájan oda jutunk. - Ma neked, holnap nekem (jut ez a sors). -Ez a világ rendje, aki elment, vissza nem jön. - Mindnyájan az ö útjára térünk. - Nem lehet az Isten parancsának ellenállni. Beletörődés a megváltoztathatatlan sorsba. Mi mást is mondhatnának a részvétnyilvánító formulák. Városokban az újságok is közlik a részvétnyilvánításokat, többnyire magas tisztséget viseltek halálesetekor. A fentebb vázolt szokások mindennél jobban bizonyítják, hogy a részvét nem puszta szó. A rítus befejező szakaszának valóban az a célja, hogy a gyászolók megbékéljenek a sors akaratával és az életük visszatérjen a hétköznapok medrébe. A negyvenedik és ötvenkettedik napi halotti megemlékezések a szakrális hagyomány diktálta formula szerint zajlanak. A tévhit recitálása

202 és a halott lelkéért való könyörgés meghozza a lélek nyugalmát. Mementó a kőfaragó művészet 202 Tévhit = Isten egyedülvalóságának hite és megvallása: „la iláh illallah' recitálása. Vö. Németh Gy. 1990.185. 93