Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

A szultáni sereg apródviseletét mintázza a kisfiú ruhája 94 Georgius, de Hungária 1977.17. 95 BarthaJ. 1997 37 Testvérek az ünnepre várva És ez az oka annak is, hogy szorgosan levágják a körmüket és a hajzatukat.,,

94 (A rituális mosakodásra utal persze, de valójában a napi ötszöri mosakodás is népegészségügyi célokat szolgál, csak másodlagosan épült be a szakrális szokások közé.) Noha a Koránban nincs külön kitétel arra vonatkozóan, hogy ajánlatos a vallás követőinek metéltetni magukat az első írásos forrás az arab irodalomból való —, Mohamed próféta hasznosnak találta és szorgalmazta hívei számára a metélkezést. A muzulmán vallást elfogadóknak 717-721 között Abdülaziz idején tették kötelezővé. Abdülaziz halála után Eszrasz idejében, hogy növeljék a hívek számát, adómentességet ígértek az iszlám követők számára. Aki elfogadta a vallást, körbemetélésével igazolta megtérését. Ezen túl a megtértek számára kötelező volt imádkozni és a Koránt olvasni. Idővel a törököknél új szokások jelentkeztek. A gyermekeket nagy ünnepség keretében metélték. A szünnet ünnepségeit szeráj okban vagy városokban, falvakban a külön erre a célra feldíszített helyeken rendezték. A metélkezés ünnepe a férfivá avatást is jelentett egyben. A fiúgyermekek életük legnagyobb eseményének tekintették. Általánosan elfogadott nézet volt a középkorban, hogy a 7 évesnél fiatalabb gyermek még nem képes felfogni a vallás lényegét, így nincs értelme a beavatásának, ezért 7-12 éves kora között végezték el a beavatkozást. Amíg a metélkezés ideje el nem érkezett, a fiú és lánygyerekek együtt nevelkedtek a háremben. A szünnet után a felnőttek maguk közé fogadták a „férfivá" avatott kisfiút, iskolába íratták vagy tanítót fogadtak mellé.

95 Az Oszmán