Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

Kelet-Anatóliában a szülő nő, a párja előtt tüzet gyújt. Azerbajdzsánban a folyó mentén vannak ilyen célból kijelölt tűzgyújtó helyek. Ozbegisztánban szintén van kijelölt hely, ahol a szülés idején az apák tüzet gyújthatnak, áldozva az ősi szokásnak.

81 A burjátoknál is szokás, hogy a szülést követő harmadik napon nagy ünnepséget rendeznek. Tehenet vagy juhot vágnak. Az ünnepség végén a szülés helyéhez közel tüzet gyújtanak, az ételt a tűz körül fogyasztják el. A zsíros, faggyús darabokat a tűzbe köpködik, közben háromszor együtt kántálják: Szerencsét adtál, fiút adtál!- majd a nők a férfiakat és fordítva faggyúval megkenegetik egymást.

82 Lurkók Saratlikirkgözben A méhlepény (cocugun e§i) Sonu düstü - eldobta a végét, mondják, amikor a méhlepény (placenta) megszületik. Semmilyen módon nem siettetik a világra jöttét, mert ha bármilyen sérülés látszana rajta, nagy bajt jelentene. Erzurumban fokhagymát szagoltatnak az asszonnyal, hogy ne legyen erős fájdalma a placenta leválásakor.

83 Számtalan hiedelem fűződik hozzá. Ayasban elássák a placentát.

84 Kemaliye faluban a gyermek mássának megszületése után azt tiszta gézbe csavarják majd földbe ássák, olyan helyre, amit jól ismernek. Ha kórházban zajlik a szülés, nem esik szó a placentáról. Köldök Törökországban az a szokás, hogy a köldökzsinórt a bába vágja el. Ollóval, bicskával, beretvával vagy baltával csapja el, ahány ház, annyi szokás, illetve, hogy milyen nemű gyermek született. BelsőAnatólia falvaiban az is szokás, hogy amivel elvágta a bába a köldökzsinórt, anélkül, hogy megmosná, felakasztja a mennyezetre, ezzel jelképesen azt biztosítja, hogy a gyermek vesse a sors bárhová is a vi81 Ya§ar Kalafat 2002. 250. 82 Uno, Harva 1938. 83 Ba

?

ar, Zeki 1972.66. 84 Yagci Yasemin B.T. 204. Halk Bilimi 2001.75. 32