Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)
a szellemiséget, amely a magasba emelte. A néphit szerint egyesíti az atyák erejét és szellemét, ezért szentként tisztelik a törökség kultúrájában. Az együvé tartozás érzését kelti. Eredetéről, fejlődéséről és változatairól szóló megállapítások olykor egymásnak homlokegyenest ellentmondanak. A Bevezetés a török kultúrtörténetbe 283 című sorozat teljes kötetet szentel a tugok, zászlók fejlődésének, típusainak bemutatására. Példatárából számunkra azok az adatok érdekesek, amelyek közelebb visznek a zászlós sírjelek értelmezéséhez. Bahaeddin Ogal, a klasszikus kínai szótárra hivatkozva a lófark jelvény fejlődését ill. értelmezését 17 pontba szedve írja le, ezek szerint valószínűleg: „első formájában a hegyénél madártollas vagy ökörfarokkal díszített kicsi zászló, 2., katonai egység fekete selyem nagy zászlaja, 3., szőrtinccsel vagy tollal ékesített írásos zászló (isz. 523.), 4., a színészek által használt yelpaze, 5., a kocsik bal oldalára tűzött - messziről jelt adó tollas, vagy szőrtincses zászló, 6., Tibet ökörfarokkal díszített zászlaja, 7, lófarkjelvény, mint katonai jelkép (tug), 8., tugos zászló, 9., szellő tugja, 10., áldozati tug, 11., A hírközlés és határjelzés eszköze, 12., a paradicsommadár tollával ékesített tug, 13., a páncélöltözet tugja (fejfedőre tűzött szőrtincs vagy toll) 14., 6 tugu kínai tartomány 15. zászlós tug (840-ből egy ujgur verses elbeszélésből való adat) 16., 6 tug— 6 személy — hatalmi jelkép és a földfoglalás jelképe a szokásokban, 17-, a katonai egységek élén álló parancsnokok által hordott zászló.,, 284 A kínai értelmezés minden pontja külön-külön érdekes lehet, azonban aligha lehet a fejlődésre következtetni belőle. Talán csak annyira, hogy a keleti kultúrában a zászló eredete ősrégi, funkcióját tekintve pedig igen változatos, s ha hozzávesszük a feltételezhetően eltérő törzsi hagyományokat, formájuk is különböző. Ami azonban közös Megkötés (Kaszkelen, Kazakisztdn, 1996) ' ' &' 283 Ögel Bahaeddin a történeti források, a miniatúrák ábrázolásait felhasználva megkísérelte a tug és zászló fejlődésének, változatainak bemutatását. Figyelemre méltó a vállalkozása. Ögel, B. 1984. 284 Ögel, B. 1984.319-320. 132
