Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

be vezetnek vissza bennünket. A kultikus lóáldozat hajdani meglétére a recens hagyományokból is következtethetünk. Büyükkarabag faluban a holtat a közeli rokonok viszik a temetőbe, s az elhantolást köve> > Lovat ábrázoló sírjel (B. Karamagarali nyomán) a sírt,

280 „Kelet-Anatóliában a Kars vidékén ha volt lova az elhunytnak, felnyergelik, díszes szerszámokkal ékesítik, a halott ruháit, tarisznyáját rámálházzák és a halottas menet élén a temetőbe vezetik. így adóznak az apák emlékének" - írja Y. Kalafat.

281 Hasonló adatot hoz Mustafa Turan

282 ugyancsak a kelet-anatóliai szokásokból: „a fiatal férfi lovát felnyergelik, holmijait a nyeregtáskába teszik és a koporsó előtt a sírig vezetik. Mindaddig ott marad, amíg a holtat el nem hantolják." Beyhan Karamagarali a felszerszámozott, fegyverekkel díszített, lovat ábrázoló anatóliai sírjelek megjelenését a 17. századra és az azt követő időre datálja, a korábbi előfordulást kizárja. A Kars Múzeumban és Erzurum múzeumában őrzött, lovat ábrázoló sírjelekhez hasonlóak a Kaukázus mentén, Azerbajdzsánban és az örmény temetők némelyikében találhatók felnyergelt lovat ábrázoló sírjelek. Zászlós sírjelek A köznépi temetők sajátos sírjelölési formája a zászlós sírjel. A zászló, mint házra, sírra tűzött jelkép évezredek öröksége a törökök kultúrájában. Vadászaton, háborúban a híradás jelképe volt, az erő, a hatalom és a vitézség szimbóluma. Megtestesítette azt 280 Seyirci, M.-Topbas, A. im 12. 281 Kalafat, Y. 1990.103. 282 Turan, M. 1982.548. Zászlós sírjel kazak temetőben (Merkt, 1988) 131