Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

aknák állítottak, a siíták körében élő hagyomány szerint kos formájú követ férfi, bárány formájút nő sírjára tettek.

276 Az állatalakos sírjelek egy részét múzeumokban őrzik, vagy középületekhez hordták, más részüket viszont eredeti helyén őrizte meg a kegyelet. Diyarbaktr múzeumában 4 darabot találni, közülük hármat Áfából hoztak. Ergis (Van megye) központi temetőjében, Ergis Qelebi temetőjében, Muradiye város mellett Esbires faluban, valamint a Regadiyehez közeli Pasa Elmali, Han Elmali, és §ahmanus, Bitlis tartomány Alan falvában, Bork falu, Igdir megye Karakoyun falva, Tunceli, Malazgirt megyéjében Kupék, Yukari, Sindan, Ilanli, Söbek, Lödek, Tarpase, Silik, Ricik, Kurkurik, Kardere, Muhundu, Manekrek, Hodan, Hülüman, Tirkil, Basmezrea falvaiban látható kosformájú sírjel. A kos-szobrok különböző típusait írja le Hámit Zübeyir Kosay.

277 Némelyik az állat teljes testét ábrázolja, másokon csak a fejet vagy a szarv stilizált formáját látjuk. Van, amelyen szarvval, kicsi farokkal, másokon szarv nélkül hatalmas farokkal (a zsírfarkú fajtára emlékeztető) ábrázolják az állatot. Nyilván ennek is jelentősége lehetett, a tenyésztett fajták közötti különbözőséget hangsúlyozza. Kosay a kosformájú sírjelek eredetét magyarázva felveti a totem gondolatát. Valószínűleg helytálló az elképzelése, mert egyrészt a névadási szokások igazolják, másrészt pedig a Nyugat-Anatóliai türkmén sírjelek némelyike, noha stilizált kosformájú, a kő egyik oldalán harci-jelenetet, másik oldalán állatküzdelmet ábrázol. Vélhetően a totemállatok viadalát láthatjuk.

278 A kosformájú sírjelek az állatáldozat emlékét őrzik, ily módon az ősvallásra utalnak. Jóllehet, az állatáldozat rítusát az iszlám beépítette a hagyományaiba. A mohamedán böjti hónapot követő áldozatünnep a kurban bayrami, az ősi áldozatünnep monoteista megfelelője.

279 Az állatalakú sírjelek között a felnyergelt lovat ábrázolóak figyelemre méltóak még. A lókultusz emlékét idézik a kelet-anatóliai kultúrában, bár számuk lényegesen kevesebb a kosformájú sírjeleknél, értékük annál becsesebb, mert a kultúra archaikusabb rétegé276 gay, A. 1990.58. 277 Hamit Zübeyir Kosay hívta fel a török kutatók figyelmét a kos formájú különös sírjelekre. 1936-ban megjelent rövid cikkében csupán a tipusokat és a lelőhelyeket regisztrálta. Abdülhalük Qay 1990-ben és 1983-ban megjelent két könyve részletezi a mai Törökország határait messze túllépő lelőhelyeit. 278 Seyirci M. -Topbas, A. az idézett katalógus 1-4.;9T0;14-15-16. ábrája. 279 Goltziher I. 1980.207-322. 130