Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

lozza. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az európai, erős katolikus közegben élő lengyelországi tatárok temetkezési szokásai is megőrizték a mágikus kőrakás szokását. A sírt néhány sor kővel rakják körül, amelyek száma páratlan kell hogy legyen, csupán a fejhez és a lábhoz tesznek nagyobb követ.

269 A köznépi temetkezésnek ez a módja Törökország-szerte él máig. Isztambul környékén, a Fekete-tenger, Márvány-tenger vidékén a temetést követően három hónapig, Ankara környékén és Belső-Anatólia más vidékén egy évig csupán a sír köré rakott ökölnyi, a fejhez, lábhoz tett nagyobb kövek jelzik a halott nyughelyét. Csak ez idő után állítanak maradandó sírjelet mind a városi, mind a falusi temetőben. (Valószínűleg a talaj szerkezetével indokolható a három hónapos illetve az egy éves várakozási idő. A laza talaj hamarabb ülepszik, így hamarabb kerül a sír fölé maradandó emlékmű.) A köznépi temetkezési szokásokban egyáltalán nem, vagy csak egy bizonyos idő elteltével jelzik a halott kilétét. Társadalmi rangját az bizonyítja, hogy a kőrakásos temetkezés, mint a pásztornépek legrégebbi sírjelölési módja csupán egyik eleme az átmeneti rítusnak, a visszajáró lélek elleni védekezést szolgálja. Maradandó emléket csak a közösség kiemelkedő tagjai számára állítottak, a sírjel formáját a törzsi hagyományok határozták meg. A homokkőből, mészkőből formált ló, kos formát mintázó sírjelek a 14. századtól ismertek, századunk első feléig állítottak állatformájú sírkövet a Karakoyunlu és Akkoyunlu törzs leszármazottjainak szálláshelyein.

270 A szokás eredete Közép-Ázsia felé mutat. A juh különös helyet kap a török népek hitvilágában, szokáskultúrájában. Anatólia nomád törzsei számára ma is a megélhetés alapját adja a juhtenyésztés. A nagycsalád rangját, tekintélyét a nyája számával mérik. A szellemi kultúrában a megbecsültsége ősidőkig nyúlik, eredetmondák, 269 Borawski, P.-Dubiánkil986.195. 270 Karamagarali, B. 1934-ből való sírszobor képét közli a temetőkatalógusában. 184. kép. Karamagarali, B. 1992.39. 128 Kos formájú sírjel (B. Karamagarali nyomán)